A történelem lapjaira

Ha egy kicsit megkésve is a halottak-napi megemlékezéssel, de mégis eljutottunk a Hosszútisztásra Sebestyén dányi és a dányiakért tett vértanúságának emlékére gyertyát gyújtani.

Kalmár Nándor gazdatiszt által megjelölt helyen álló márvány tábla őrzi az egykori hőstettet, a véráldozat utolsó állomását,melyet -mint rá írva van- a "polgári erény emlékének" szentelt.

1630

E az évszám van márványba vésve. A halál ideje.

A levéltári feljegyzések olvasása során, Sebestyén kivégzését előbbre is tehetjük ennél. Előbbre, legalább négyszáz évvel. A tatárjárás idejére.

Maradjunk most egy pillanatig a 17-ik század közepén.

Milyen idők jártak akkor községünkben?

Borovszky leírja, hogy 1632-ben, a község 15.000 (tizenöt ezer) akcsét jövedelmez Szüleiman Huszein-nek a budai szandzsák hűbérdeftere szerint.

Mekkora lehetett ekkor a falunk?
Nem nagyobb, mint általában a hódoltsági terület más falvai az Alföldön.
Hát ha így van, akkor élhetett a faluban 20 - 25 család, összesen százegynéhány ember.

Mekkora teher lehetett ez a falunak, pontosan nem tudjuk, de hozzávetőlegesen, igen.

A súlyt török mértékegységben mérték, egy kile megfelelt 20 kilogrammnak.Egy kile liszt ára kb 25 akcse volt.
Ennélfogva egy akcse egyenlő egy kilogramm liszttel.
Ha ezt mostani viszonyainkra fordítjuk, akkor -a liszt ára talán 100 forint- mai pénzben a falu a töröknek fizetett közel másfél millió forintot.Évente.
Jó az átszámítás vagy nem, ezen lehet vitatkozni, de annyi bizonyos, hogy a török által kivetett adó még tovább sújtotta a népet, ha tizedet, kilencedet, füstadót, menyasszonyadót stb is kellet fizetni, mint az akkor forgalomba lévő adónemek típusait.

Nem nehéz levonni azt a végkövetkeztetést, hogy szegénységben élt a falu. Nagy szegénységben.
Ha Sebestyén ekkor élt (és halt), akkor az ő "életszínvonala" és vele minden, ami annak tartozéka nagyon egyszerű lehetett, szegényes is, akár a nép, melyből vétetett.

De a nehézségek ellenére sem menekült el a falu népe, helyben maradt és épített, fejlesztette közösségét.

Például úgy, hogy -kicsit később- 1675-ben- templomot is épített magának.(És nem is ez volt Dány első temploma). Igaz "kisded" templomot, igaz, hogy fából készült templomot, de ebben a kis épületben áhítattal imádta az Istent és mivel egyben iskola is volt a templom épülete, tanult embert alkalmazott, Pruszkay János licentiatust, aki a liturgia vezetője és a gyermekek tanítója is volt egyben.

Ugorjunk most közel négyszáz évet és máris a mában vagyunk.

Történelmi évfordulókra emlékezünk.

Elveszítettük az első világháborút, megszűnt az Osztrák-Magyar Monarchia.
A törökök kiverését követően, 150 év török uralom után, több mint kétszáz év osztrák dominancia következett, és egy nagy birodalom végnapjaival lezárult, a történelmi Magyarország ideje.

1918 októbere után, roppant zűrös,, ellentmondásos időben, forradalom és vörös diktatúra következett, sok-sok véráldozattal, mely 1920-ban az ország megcsonkításával, történelmi területeinek elvesztésével és ezzel együtt gazdasági erejének majdhogynem lenullázódásával zárult.

Ennek következményeit ma is nyögjük.

Szeretnénk tisztán látni -ha lehet- mert ez segítene nekünk a trauma feldolgozásában.

Elhívtuk ezért közénk Dr Tóth József tanárt, aki ennek a kornak eseményeivel együtt értékeli a trianoni diktátumot.

Hívunk és várunk minden érdeklődőt, szombaton, TIZENHETEDIKÉN délután négy órára a Plébánia tanácstermében tartott összejövetelünkre.

Ne feledjétek hát.

NOVEMBER 17-én délután 4 (azaz tizenhat) órakor a Plébánián.

DR TÓTH JÓZSEF tanár: A Trianoni "Békekötés" előzményei és következményei

Szeretettel: GA

U.i. Mindenkit várunk, azt is aki először jön hozzánk el. Sőt, őt a legjobban.