A premontreiek

Aki részt vett a dányi népfőiskola azon rendezvényén, amelyen Dr Fábri Mihály gödöllői gimnáziumi tanár tartott előadást, annak nem tartalmaz sok újdonság ez az írás.

Fábri tanár úr ugyanis, mint a Gödöllői Szent Norbert Gimnázium egykori tanára személyes hangvételű előadásával sokat segített, hogy megismerjük a "premontreieket".
Dány községnek is van kapcsolata tanulóin keresztül és más szálak mentén is a gimnáziummal.
Több dányi gyerek itt tanult, de nem csak a gimnáziumi tagozatban, hanem az egyházzenei szakgimnáziumi részlegben is.

Ma is tanít dányi tanár a gimnáziumban.
Korábbi igazgatójával és több tanárával, magam is erős szakmai és emberi kapcsolatban voltam.

Ennek az írásnak az apropója pedig az, hogy a helyi népfőiskolánk rövidesen megteendő, Kassára és környékére irányozott látogatásával, (még talán két három hely van az autóbuszon, melyre lehet jelentkezni Menyhártné Sebestyén Erzsinél, vagy akár nálam is), mint az egyik kiemelt célponttal, Jászót irányozza meg.

A Kassára vezető utunk időpontja:junius 29 - julius 1 közötti három nap, péntek, szombat és vasárnap.

A Premontrei rend régen alakult. Két év múlva, 2020-ban ünnepli fennállásának kilencszázadik évfordulóját.
A rendet Szent Norbert alapította tehát 1120-ban úgy, hogy alapul Szent Ágoston reguláját vette, erre építve, ezt kiegészítve jött létre a Premontrei rend, melyet -reverendájuk után- Fehér Kanonokoknak is neveznek.

Minden, a katolikus egyház kebelén működő rendnek sajátos tevékenysége van.
A premontreieknek két fő jellemzője közül, az egyik a rend tagjaira kötelező SZEMLÉLŐDÉS, a másik az egyházközséghez, vagy egy templomhoz kapcsolódó PAPI SZOLGÁLAT.
Ehhez társult még a TANÍTÁS, bár nem tanító rendként jött létre eredetileg.

A nagyobb rendház vezetője prépost, a kisebbé perjel.

Hétszáz évig szinte zavartalanul működött a rend, de a tizenkilencedik században majdhogynem megszűnt.

2005-ös statisztika szerint minden kontinensen jelen van, elterjedt az egész világon, 100 kisebb-nagyobb rendházuk van.

2012-ben a premontrei közösség 1300 tagot számlál, szerte a világban, 17 európai országban, Észak- és Dél-Amerikában, Afrikában, Ausztráliában és Indiában.

Hazánkba ezt a rendet II István telepítette le, szinte közvetlenül a megalakulásuk után, mégpedig Nagyváradon (Váradhegyfok), 1130-ban. A királyt itt is temették el, állítólag a rend fehér ruhájába öltöztetve.

Az Árpádok idején Magyarországon 37 rendház volt (egyesek szerint 32), ezek közül tíz királyi alapítású. (Több rendház alapítója ismeretlen)

Jászóra is elmegyünk szlovákiai útunkon. A jászói rendház is királyi alapítású.

Hazánkban két helyen van jelen napjainkban a Premontrei rend: az egyik Csorna, a másik Gödöllő. Oktatási-nevelési és szolgálattevő munkájuk Szombathelyen is, Gödöllőn is gimnázium működtetésében, Zsámbékon pedig általános iskola, középiskola és szociális területen érvényesül.

A Gödöllői Perjelség első vezetője a rendszerváltás után, amikor is a rend újra alakult hazánkban, a legendás emlékű Fényi Ottó volt, akit Ullmann Péter Ágoston követett. Napjainkban a gödöllői perjel Balogh Péter Piusz atya.

(Csak zárójelben jegyzem meg, hogy Ullmann Péter ny. plébános és perjel tanulságos életrajz-szerű könyvében olvashatjuk -ha magunknak példát keresünk- a valamikori zsámbéki plébános fiatalkori életét, melyben láthatunk egy szilárd jellemű és elkötelezettségű embert, aki nehéz sorsának minden kihívása ellenére hű maradt a Regnum Marianum eszméjéhez, míg titokban pappá nem szentelték, és persze ezt követően is.)

A gödöllői rend Jászóról érkezett az országcsonkítás után. Ekkor épült iskolájuk is amely ma a Szent István Egyetemnek ad helyet, 1924-ben a szintén boldog emlékű Dr Takács Menyhért prépost irányításával. (Ma utca őrzi emlékét az új gimnázium előtt húzódó területen.

Ez hát az indítóoka annak, hogy Kassára menet Jászót is meg akarjuk ismerni közelebbről.

A Premontrei Rend alapítójának, Szent Norbert püspöknek éppen a minap, június 6-án volt az emléknapja.

Minden rend valamely regulán alapszik és a rend tagjai ennek megfelelően fogadalmat tesznek.
Szent Ágoston reguláját, mint szigorú előírásokat tartalmazó követelményt tartják számon.

A Premontreiek fogadalma is erre épül, melynek fő sajátosságai a következők:

- szegénység, egyszerű élet, a birtokolt javak megosztása egymás között és közösségben végzett szolgálat

- tisztaság: azaz megszentelt cölibátus (nőtlenség), lélekben való közösségvállalás szüntelen növekedésben, és egységben

- engedelmesség, mely azt jelenti -rövidre fogva- hogy minél teljesebb mértékben befogadni Isten akaratát.

A szerzetesrendi élet -bármely formája- sajátos lelkiségi mozgalomban nyer világosságot, mindenki által látható életet.
Ez egyrészt a rendre jellemző szerzetesi életeszményben, a premontreieknél sajátos közösségű papi létben és sajátos szolgálatban, apostoli szolgálatban csúcsosodik ki.

A premontrei szerzetesi élet, sajátos -vita mixta- kevert életformában ölt testet.
Ez azt jelenti, hogy a tevékenység, szolgálat -pl egyházi szolgálat plébánosként, vagy lelkészként, esetleg tanárként, professzorként vagy bármely beosztásban- együtt jelenik meg a szemlélődéssel (kontempláció).

A szemlélődés, amelyet az Istenről való gondolkodásnak is nevezhetünk -talán-, az egyik legnemesebb szerzetesi fogadalom.

A szemlélődésben, Istenről való bensőséges gondolkodásban jelenik meg ugyanis a hit Istentől ránk sugárzó fénye, mely ugyan nem szerzetesi privilégium, de reá vágyakozni -nekünk is, laikusoknak, Krisztus-követő embereknek, tehát keresztényeknek,- emberhez méltó kivételes állapot és élethelyzet.

Azt gondolom, hogy a szerzetesi élet -éppen az Isten-közelség megtapasztalása révén- a Léleknek olyan adománya, amely kegyelmi jellegű és amit a szerzetes valóságosan megél, de nekünk, laikusoknak sokszor vágyainkban megjelenő törekvése ez az életünknek.

Ha a premontreiekről beszélünk, nem feledkezhetünk meg a rend női ágáról sem, vagyis a premontrei nővérekről.
Magyarországon tíz nővér van, Zsámbékon élnek. Tanítanak, szociális munkát végeznek, színesebbé teszik a premontreiek életét.

És végül említsük meg a Premontrei Harmadrendet is.
Magyarországon régi hagyománya van ennek is, mintegy nyolcszáz évre visszamenőleg.

Gödöllőn is él a premontrei harmadrend, 2010-ben alakult és 11 tagja van.
Havonta egyszer találkoznak egymással, lelkiségi napot tartanak, közös szent cselekményben vesznek részt, imaóra, szentmise stb.
Minden héten legalább egyszer együtt zsolozsmáznak, imádkoznak, és ha nem együtt, akkor külön-külön naponta legalább egy órát imádsággal, zsolozsmával töltenek, részt vállalnak a rend napi munkájában.

Három helyszín hát, a Csornai Apátság, a Gödöllői Perjelség és a női ág háza Zsámbékon, melyek a magyar katolikusság felettébb fontos tényezői lettek.

Hát ezért megyünk Jászóra!
Tisztelgés egyrészt részünkről, emlékezés is, hiszen ezerszáz éves honunk egyik féltett kincse is, mely nélkül nem csak szegényebbek lennénk, de sérülékenyebbek is, elesettebbek is és reménytelenebbek is.
Támaszunk hát az életben a Premontrei Rend, hogy hitünkben gazdagabbak, magyarságunkban erősebbek, nemzeti büszkeségünkben és öntudatunkban bátrabbak, jövőnket illetően bizakodóbbak legyünk.

A szerzetesség, mint létmód, földi életünk analógiájaként segít megérteni a hitigazságokat, és ezek Isten látásához vezetnek bennünket. Így lesz igazán érthető és megérthető számunkra minden megszentelt élet, így a szerzetesi élet is.

A Jászóra vezető utunk így egyben zarándoklat is, törekvéseinknek, hogy egységesebb és igazabb világkép alakuljon és érlelődjön bennünk, -miként a KALOT mondta, a "Krisztusibb ember, és az "Önérzetes magyar", valamint az "Életerős nép" a népfőiskolai "lelkiség" olyan, más tevékenységeinkkel koherens léte, mely szándékainkkal és hagyományainkkal teljesen megegyezik.

Gódor András ny. polgármester c. egyetemi docens, a helyi népfőiskola vezetője