Keresztek

Néhány évvel ezelőtt járt a dányi Sebestyén népfőiskola -mint civil szervezet- egyik rendezvényén Kunkovács László.

Erről az emberről azt kell tudni, hogy sokféle végzettsége van, de a legfontosabb ezek közül az, amelyet az etnográfia és a fotoművészet területén kifejtett.
Kunkovács kulturantropológus és humanista.
Kivételesen megnyerő ember.
Egy "jelenség", akivel az egyszeri találkozás is életbevágóan emlékezetes.

Kunkovács László magában hordoz egy "deákferenci" bölcsességet, "mikszátkálmáni" mesélő kedvet, "berecistváni" színességet, jókedvet, humort és igazi magyar jellemet.

Csoda-e hát az, hogy dányi kirándulása alkalmával, amikor a helyi néprajzi házat is megtekintette,ezt követően előadást tartott, nagy hatással volt ránk, azért is, mert komoly intéssel hívta fel a figyelmünket a néprajzi házban található és őrzött oromkeresztek megőrzésére.
/Tudatalatti késztetés talán hogy a jól ismert történelmi esemény mellett, mely a falunk pusztítására való emlékezést is hordozza, a dányi címerben a kereszt egy nagyon fontos motívum, vagy inkább bensőnkben, génjeinkben, lelkünkben végérvényesen beépült vonzódás -kimondjuk- a Megfeszített keresztjéhez/.

Védjétek meg, vigyázzatok rá és őrizzétek - tartsátok meg a jövő nemzedékeinek is az oromkereszteket, mert ez olyan nagy helyi kincs, amelyik ezt megérdemli, - mondta nekünk baráti intéssel.

Kunkovács László néhány héttel ezután a nemzeti ünnepünkön -mint korábban elfeledett, a kitűntetésre többszörösen is érdemessé vált ember, végre ezt a feledést jóvá téve az illetékesek felterjesztésére - Kossuth Díjat kapott.

Egyébként elmondható az, hogy az igazi és őszinte közösség belső életének törvényszerűen jelentkező vágya , hogy az általa élt korszak egy-egy szeletét, egy-egy mozzanatát, mely kíséri azt a rögös utat amelyen jár, megőrizze és tanulságként, tanúságként, ahogyan azt ő kapta, továbbvigye, továbbadja.
Nem csak egy, de más dolgokban is!

Az ember belső vágya az, hogy minden, amivel kapcsolatba kerül, vagy amit saját maga talál ki, vagy ami életének legfontosabb részét képezi, az a tudás, de legfőképpen az a magatartás, amit megszerez és irányít, az élet rosszabbik felének ellenpólusa legyen.
Akár a saját roszabbik énjének legyen az ellenpólusa, akár -mint személyiség- a vele szemben álló rosszabbik világnak.
/Azt írja Szondi Lipót, a pszichoanalízis nagy mestere, hogy minden ember egyszerre Káin és Ábel. Bennünk van a jónak is, a rossznak is csírája./

Bennünk van a jóságnak is a lelke, a szeretetnek is a lelke, a másokért való aggódásnak is a lelke, mert bennünk van a Tanítványnak lenni akaró Teremtettség lelke, mint azt az Írások legtöbb helyén olvasni lehet.
Bennünk van az Üzenet megértésének lelke.
Mert bennünk van a Lélek Ereje. Az Istenség attribútuma.

Ilyen és hasonló elemi erejű késztetéssel fogadtuk meg Kunkovács László figyelmeztetését.

A dányi megmaradt oromkereszteket, a Sebestyén népfőiskola, önkormányzati támogatással megőrzi, melyre kétféle technikát alkalmaz.

Az egyik, hogy archiválásra alkalmas állapotban azt az önkormányzat részére átadja.

A másik, hogy a kereszt jelenőségét és jelentését kiterjesztve könyvecske alakban is megjelenteti.
De ez a sokszorosítás, még a jövő feladatát képezi.
Mostanra a könyvecske -hasonló alakban mint Kozár Plébános úr kiadott versei- alappéldány készül el.

A munkának technikai és művészi kivitelezését Dóczi Krisztina végzi. Nagy figyelemmel és megjelenítő erejű lelkülettel.

Nincs könnyű helyzetben, mert mint mondja: "a néprajzi tárgyi hagyatékok megőrzése mindig problémás, mert ez egykor meghatározott funkciókat töltöttek be, ezt követően elveszítik a bemutatás során eredeti közegüket, csak "sután" adják vissza egykori értéküket, gyakorlati szerepüktől megfosztva, mentesek maradnak minden pátosztól".

Én tudom, hiszem, hogy az eredeti értékeket az oromkeresztekről készült könyv sugározni fogja, -igaz más formában- és ehhez a kiváló Dóczi Krisztina és mukatársai is biztosítékok.