Itt vagyTartalom / Erőforrásaink
Erőforrásaink
"Honnét veszi az erőt".... csodálkozva szokták kérdezni, ha egy-egy ember súlyos terhek sorozatát viseli.
Hát honnét is?
Ha megnézzük szülőfalunk történtét, akkor számos olyan eseményre bukkanunk, amelynek elviselésére valóban csodálatos erőre volt szükség.
De honnét jön a csoda, mi is ez a "csoda"?
A csodának nevezett jelenség nem más mint lelki erő. Ha van a léleknek tartaléka, és ez csak akkor van,- ha miként a testet is- edzésben tartjuk. Elhanyagolt lélek csodákra nem képes.
Községünk története a magyar történelemmel párhuzamosan haladva sok-sok megpróbáltatáson ment keresztül. És megy keresztül ma is.
Ezeknek a megpróbáltatásoknak elviselésére van szükség lelki erőre.
A dányi népfőiskola úgy gondolja, hogy az emberek erősítésére forrásokat kell vagy fakasztani, vagy meglévő forrásokat megkeresni, megtalálni.
Hát nézzünk ilyen forrást!
A dányi ember házának oromzatára, vagyis a nyeregtetős építkezéssel épített házak ormára, ahol a két madárdeszka telálkozik, minden esetben keresztet rakott fel. Nem is akármilyen keresztet, hanem díszeset, és ezek mind-mind a helyi kovácsmesterek remekművei voltak. Ezekből több mint két t tucatnyi a helyi néprajzi házban van.
Véletlen ez? Véletlen az, hogy a házakon kereszt volt? Nem véletlen. De nem is divathullám eredménye,hanem annak a demonstrálása, hogy a ház lakóinak egyik erőforrása a kereszt.
In hoc signo- vagyis e jelben. E jelben találta maga számára a támaszt, erőt és megnyugvást. Krisztus keresztjének jelében.
A dányi oromkeresztek más tekintetben is jelképek.
Jelképek abban a tekintetben, hogy a számtalan csapás, természeti csapás, egyéni sorstragédia, történelmi zivatarok rombolásai, vagy bármi egyéb, ami a fennmaradást veszélyeztette, csak múló idővé vált, mert a ház lakói, a község polgárai mindezeket felülírva a kereszt erejével több száz éves jelenlétet produkált.
A helyi népfőiskola, melynek nevét Sebestyén adta, a keresztnek, mint erőforrásnak, mint krisztusi jelképnek mai megjelenését akarja terjeszteni úgy, hogy a közelebb akarja vinni az emberekhez, a háztartásokhoz.
Mi is a teendőnk?
Az a teendőnk, hogy miként Kozár Gyula plébános verseit a kereszteket is könyv alakban a dányi emberek kezébe adjuk.
De nem csak a lefényképezett kereszteket, hanem a kereszt útját is, azaz, a dányi /orom/keresztutat.
Ennek vannak állomásai. Miként a Keresztútnak.
Ezek az állomások a dányi lakosok szenvedés-történetei.
Mivel a kereszt nem csak szenvedést jelent, hanem erőt is ezért ezek a szenvedések párosultak a jelben lévő erőforrással és kivezető úttal, ezzel jövőt építettek a dányi emberek.
Ezt szeretnénk komplex módon vagyis összefüggéseiben, rövid formában, jól áttekinthető módon megjelentetni. Azt mondhatnánk, hogy lapozz néhány oldalt és meglátod e falu múltját és megláthatod ezzel a jövőjét is.
Ennek a könyvecskének megjelenése és eljuttatása a családokhoz a népfőiskola vállalt feladata, melyhez minden felajánlott segítséget szívesen és köszönettel elfogad.
Várjuk ezeket.
- A hozzászóláshoz belépés szükséges