Itt vagyTartalom / Gyoszénből /is/ Somolyóra
Gyoszénből /is/ Somolyóra
Még az 1970-es években történő esemény amikor az öreg csángó bácsit kérdezték, hogy honnét jött, azt mondta, Gyoszénből. Tudniillik a Szeret folyó völgyén túli faluból Moldvából Diószén nevű faluból érkezett Csíksomlyóra emberünk. Máskor is jött? -kérdezték tőle. Mindenkor amikor engedtek -mondta- "Met vót amikor nem engedtek, sem főden, sem bilétát nem adtak a trénre". Szóval földeken keresztül sem jöhetett és jegyet sem adtak neki a vonatra, hogy jöjjön.
Most már hála Istennek jönnek a csángók, a székelyek, Csíkból, Gyergyóból, Háromszékből, a Kászonok vidékéről, Udvarhelyről és Moldvából is.
Na meg a világ más tájairól, köztük Magyarországról és természetesen szülőfalunkból, Dányból is.
Junius elsején indulunk autóbusszal, immár tudott a létszám is, negyvenegyen. Pünkösd hétfőjén jövünk haza.
Hányszor és hányszor fut át az agyunkon a megteendő út több mint 600 kilométere.
Hányszor és hányszor vagyunk ott gondolatban a csíksomlyói templomnál Domokos Pál Péter jeles néprajzkutató szobra mellett.
Hányszor és hányszor állunk sorba a Szűzanya kegyszobra előtt gondolatban, hogy majd odajutva egy pillanatra megérinthessük lábát. Ki tudná megmondani, mennyi fohász szállt itt az ég felé, mennyi talált meghallgattatásra, lelki vigaszra. "Anyám benned bízok és remélek, .....ó jöjj segíts imádkozni, ó jöjj segíts küzdeni,.....óh jöjj és ne hagyj elveszni...mert tudom, akarsz is segíteni óh irgalmas, kell is segítened óh hűséges.... te vagy a kegyelmek anyja, szomorúak vígasztalója...ki kérte még segélyedet hasztalanul, ki távozott tőled meghallgatttatlanul..... és mondjuk, mondjuk kéréseinket. Félálomban vagy teljes éberségben, de mindig vágyakozó és Téged tisztelő szívvel.
Csíksomlyó Csillaga Mária!
Csíksomlyó eszmei indítóoka az ősmagyarság Isten-hite, mely őt a legfényesebb napkorongban látott meg. A hajnali napkeltéban, a felkelő nap Szentlélek-sugarában. És várta az idő beteljesedését, a Plenitudo temporis-t, Jézus születését, amikor majd világra jön a Megváltó. Itt lesz köztünk mint ember, itt van köztünk mint Isten.
Eszünkbe jut a történelem is.
A honfoglaló magyarok találkozása, itt a medence leghűvösebb helyén. Itt várták a székelyek a bevonuló magyarokat, Árpád népét, akik Vereckén át jöttek ide. Attila népe, Csaba király csillagösvényén baráti, testvéri öleléssel köszöntötte az Ázsiából érkezőket.
Egymásra talált székely és magyar, a legszentebb kapoccsal, a beszélt anyanyelvvel, a magyar nyelven való köszöntéssel pecsételték meg az újra-találkozást.
Milyen viharos volt e két nép történelme. Külön külön is és együttes államformációban is. És milyen küzdelmes ez ma is.
Agyunkban a történelem-hamisító dákó-román elmélet, egymás mellé téve az ezeréves Magyarországot és csupán a 19-ik század második felében alakult román államot azt tudjuk mondani, "farizeust és vámost egyszerre szolgálni nem lehet."
Látjuk becsukott szemmel is a Meszes hegység és a Bihar között húzódó Király hágót. "Átmentem a Király-hágón, elveszett a huszár csákóm" dúdoljuk csendesen. Itt volt talán a gyepü határa -kérdezzük magunktól. A történelmi Erdély itt kezdődik!
Jönnek sorra elénk az erdélyi fejedelmek. De leginkább Bethlen Gábor, az aranykor csiholója, "Ha Isten velünk ki ellenünk" -volt a bibliai jelmondata.
Kolozsvárt ma elkerüli az egyetlen erdélyi autópálya. Látjuk ennek ellenére Mátyás király szülőházát és látjuk e nagy királyban a "kevert" magyarságot is. Mátyás nagyapjának Vojknak -annyit tesz:farkas"- és szerb férfi volt, felesége pedig a román Morsina Erzsébet, de a fiuk már Hunyadi Jánosként volt törökverő, felesége Szilágyi Erzsébet, fiuk pedig az "igazságos" Mátyás.
Bánffyhunyadról tudjuk, hogy 1910-ben még 5194 lakosa volt, és ebből 4699 magyar származású. És ma mi a helyzet? Örülnünk kell, hogy Huedin helységnévtábla alatt ott van kisebb betűkkel: Bánffyhunyad.
És várjuk, várjuk gondolataink szárnyalását: Gyergyószentmiklós. Itt van a szállásunk. A tengerszint felett 810 méterrel, 20 ezer lakossal, melynek 88 %-a magyar, igazán baráti körülméyek között vagyunk.
A Csiki medencén 80 km hossúságban kanyarog az Olt, /Dunának Oltnak egy a hangja, -idézzük Adyt.
Csíkszeredán Mikó vára, a főkapitányság épülete, neoreneszansz, Gál Sándor, Petőfi és Balcescu szobrok.
A szecessziós stílusban élpült Márton Áron Gimnázium melletti út majd felvezet a kegytemplomhoz.
1332 óta kimondatlanul is kegyhely, a kegytemplomban 2 méternél magasabb a Mária szobor. Hársfából készült. Ki készítette? Nem tudott.
A Somlyó hegyek nyergében a turul madaras oltár, ahogyan azt Makovecz megálmodta.
Három kápolna egymás után: A Salvator /Győzedelmes Krisztus/, a Szent Anna és a Szenvedő Jézus kápolnája.
"Én jöttem, mert otthon nem nyughattam. Nem vót helyem otthon, ha nem jöhettem Somolyóra Most es, Pünkösd előtt nem vót helyem. Montam az asszonnak, hogy vegye elé a tarisnyát, met itt az üdő, indulunk Somolyóra".
A csángók ma is, nem a kijárt úton, hanem a "Krisztus hágóján", a legmeredekebb szakaszon mennek fel hajnalban, felkelő napot nézni. Mert benne vannak a "repecskélő" madárkák. A Szentlélek látása nélkül ma sem teljes az ő búcsújuk.
- A hozzászóláshoz belépés szükséges