Eldőlni látszik

Az ember örökösen keresi helyét a világban. Élete végéig.
A hely, amit keresünk kitűntetett az életünkben, mert valami, valaki vonzóvá teszi. Általában a legmeghatározóbb korszak az ember életében, hogy helyet válasszon magának valahol, a gyermekkor. A gyermekkori élmények a nyíladozó értelemben komoly, erős helyet foglalnak el, olyant, ami az élet végéig megmarad.
Jó példa erre a dányi iskolának az a szinte évszázados hagyománya, hogy a tanítók, tanárok adott alkalommal említést tettek a dányi emberek valamikori megmentőjéről, a kínhalált szenvedett Sebestyénről.
Így volt ez a diktatúra idején is, azután is. Országosan is egyedülálló volt például az a tantestületi kiállás, hogy az úttörő mozgalom idején, amikor nevet kellett választani a dányi csapatnak, Sebestyén nevét vették fel. Emlékszem magam is a csodálkozó kérdésekre az ide látogatók részéről, hogy nem magyar híresség, pláne nem valami ideráncigált ugynevezett internacionalista hős, mint Gagarin, vagy Frankel Leo az úttörőcsapat neve hanem Sebestyén Sebestyén. Igaz, ezt később Móricz Zsigmond váltotta fel, de az életét áldozó hős tisztelete továbbra is megmaradt.

Kozár Gyula plébános hosszú ideig kutatta Sebestyén eredet-mondáját.
Arra a megállapításra jutott, hogy Sebestyén vértanúságát a tatárok okozták, mégpedig az első tatárjárás idején 1240 körül.
Ez szépen hangzik, mert tudniillik a községünk eredetének idejét kitolja egészen a 13-ik századig. Büszkélkedünk is a mi településünk patinájával, hogy évszázadokon keresztül megmaradt, bizonyítékául annak, hogy az emberek szeretnek itt élni.
Megjegyzem, hogy a községünk korát illetően erősebben esik a latban Szent Margit legendájában írott sorok, "Vir qvidem de villa Dandy...." vagyis férfi Dány falujából, aki a Nyulak szigetén /ma Margit sziget/ csodás gyógyulást érdemelt Szűz Szent Margit sírjánál. / Lásd a szobor mondanivalóját a
téren/.

Sebestyén legendás története, önfeláldozó életének körülményei, oka és maga a kivégzés, olyan lelki erőt ad az itt élő embereknek, hogy kötődésük e faluhoz az élet végéig megmarad.
Sebestyén síremlékét az uradalom gazdatisztje állította, "a polgári erény emlékére".
Sebestyén életáldozata polgári erény volt. Azért volt polgárinak nevezhető, mert a "polgár" szó hűséget jelent. Ez a hűség emberi tulajdonság, azaz jellembeli érték.
Most már azt hiszem jól láthatjuk, hogy miért volt fontos dolog, nagy dolog a mindenkori pedagógus testülettől, hogy nem engedték feledésbe menni Sebestyén sorsát.

Mi, dányiak, ezt sokszor talán végig sem gondoljuk. Akkor döbbenünk rá, hogy milyen értéket dédelgetünk, viszünk tovább és hagyjuk az utókornak, amikor valaki, egy kívül álló lelkesedése erre emlékeztet bennünket.

Felhívott telefonon Dr Tóth József tanár, helytörténész Sebestyén történelmi példájának okán.
A tanár úr, nagyon lelkes ember, a térség, elsősorban Zsámbok község ismerője, kutatója. Hallatlanul nagy és példás esetnek ismerte el a község Sebestyénről alkotott és tovább éltetett ismeretét, az emlék ápolását és nem utolsó sorban az életminta hűséget és községszeretetet hordozó magatartását.

Ismét visszautalok Kozák plébános úr álláspontjára Sebestyén halálát illetően. Ezt az időpontot többen megkérdőjelezték. Azt mondták a Kozár-nézet vitatói, hogy az eset nem akkor történt hanem később, mert Sebestyén életáldozatát senki nem vitatja.
Még a tatárok is rendben vannak, mint az elkövető gyilkosok, de ez nem az első, hanem a második tatárjárás idején volt. Nem is igazán volt ez tatárjárás, hanem inkább török-járás. A törököknek volt egy, minden piszkos munkát elvégző roppant agresszív és mozgékony, tatárokból álló előcsapata, akik megelőzték a főhad érkezését és leöldösték az embereket, felgyújtották a településeket.

Dr Tóth József tanár úr azt is tudni véli, hogy ez az eset, vagyis a dányiak menekülése a mocsaras területre valamint Sebestyén életáldozata 1591 és 1592 telén történhetett.
Mivel Sebestyén síremlékét kb 50 évvel később állították, amikor az emlékképek még történelmi távlatból nézve nagyon frissek voltak, éltek még szemtanúk is, még nagyobb bizonyossággal utána lehetne menni annak kiderítésére, hogy egyértelművé válhasson a targikus halál kimenetele az időpont meghatározásával.

A dányi Sebestyén népfőiskola keresi annak módját és lehetőségét, hogy a tárgyi emlékek feltárásával megtaláljuk azt a napot amelyik Sebestyén halálára vonatkozik /megközelítőleg/. Ez a sír feltárását jelent konkrétan. Eljönne annak ideje is ezzel, -ha a dolgok valóban így vannak- hogy emléknapot is tudnánk megjelölni ennek a dányi embernek, Sebestyénnek tiszteletére.

Az ősz folyamán Dr Tóth József eljön közénk előadást tartani kutatásáról.

Lehet, hogy ez lesz a kulcsa az igazi, tárgyszerű feltárásnak?