Gyümölcsoltó......Boldogasszony

A népi időmegfigyelés, a csillagok járásának ismerete, a légkörből szerzett, tapasztalaton alapuló előrejelzés olyan tudás volt a parasztember számára, de egyáltalán a föld népe tudáshalmazában, amelyek elfelejtődnek, vagy inkább a tudat mélyére süllyednek, /tudatalatti tudás/, de az ember ontogenetikus /egyedfejlődésbeli/ időhalmazában a kollektív /azaz mindenki számára ismerhetővé tehető/ tudat részét képezi. Ma is azt képezi. A kollektív ismeret birtokában vagyunk mindannyian.

De mi a valódi helyzet?

Az alkotó /kreatív/ ember átmeneti korban lévén, inkább a technika rabjává válik, kitéve magát annak a hanyatló, személyiségfejlődésébeni hátráltató tüneménynek, amely csalóka képpel és /ál/tudással, valójában felszínességgel és gyakorlati jellegű mechanizmusokkal őt a fogyasztói társadalmi értékek teljes világába vezeti.

A fogyasztói világ /fogyasztásra épülő kapitalizmus/ az egyik legnagyobb veszélye annak, hogy emberek százmilliói, valójában mi, mindannyian depriválttá, azaz privát életünktől való megfosztottakká váljunk.

Ez az útja az elmagányosodásnak és a kiszolgáltatottságnak.

A kiszolgáltatott emberrel a manipulatív, ma inkább a politika világába és a gazdasági zsarnokságba található ugynevezett "elit", kénye-kedve szerint bánik el.

Készüljünk "ezek" /és önmagunk/ legyőzésére.

Fogjunk meg egy egészséges fáról származó egy éves hajtást. Ez a lombkorona legfiatalabb hajtása, úgy nevezzük, hogy vessző.
A vesszőt olyan gyümölcsfáról vegyük /a mi szomszédunkban több ilyen is van/, amelyiket már próbára tette az idő, és akár száz év távlatában is életképesnek bizonyult. Ez már maga a csoda.

Vágjunk ilyen vesszőket éles ollóval és tegyük bele egy műanyagflakonba. A tárolóedénybe legyen egy kis víz is.

Tegyük az ilyen lezárt palackot a hűtőbe, ahol 5- 6 fok a hőmérséklet.

És akkor, mégpedig március 11-én, vegyük ki a palackunkat a vesszőkkel a hűtőből. /Hideg pince is megteszi a tárolásnak/.

Ezek a vesszők a mai napon, azaz március 11-én már nem "sima" vesszők, hanem nemes oltóvesszők.

Ballagjunk el a Felsőhegyre ahol várnak bennünket azok a kis vadcsemete fácskák /vadalany/ vadkörték és vadalmák, amelyekbe ezt az őrzött oltóvesszőt, annak rendje-módja szerint behelyezzük, beültetjük és rögzítjük.

Ott lesznek olyan emberek is, akik ezt a műveletet, több-kevesebb sikerrel tavaly elvégezték.
Most majd együtt csináljuk!

Ha sikeresek leszünk, akkor az ősz folyamán saját kertünkbe visszük az "oltványokat", lássa meg a világ, mire vagyunk képesek.

És azt is meglátjuk, hogy a magyar ember nem felejtette el a múltját, képesek vagyunk saját lábunkra állni, nem lehet bennünket csak úgy le- és kiszorítani.
Sem ebben, sem másban.

Március 11-e Felsőhegy /a második bejáró a kókai útról, egyenesen odavisz/.

Mi 9 órakor már ott leszünk.
Ne késs Te sem sokat.

Szeretettel várunk, gyümölcsfa oltásra!!

Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe előtt néhány nappal.