A Betlehemi csillag

Az ember, ha megteheti, gyakran gondol ma Szent karácsony Ünnepére.
Látom a boltokban a vásárlókat, ajándékot adnak ismerőseiknek, szeretteiknek és ezeket keresik.
Arra gondoltam, míg ezt nyüzsgést figyeltem, vajon nem lenne-e célszerűbb ha annak az időnek csak akár töredékét is, ami a karácsonyi készülődést illeti, bevásárlást, főzést-sütést, karácsonyfa-állítást, vendégjárást és vendégfogadást -nem is beszélve a Welnes-ről- arra fordítanánk, hogy olvasunk szent történeteket, Jézus-történetet, ezzel kapcsolatos irodalmi műveket és tanulmányokat.
A karácsonyi készülődésnek ez lenne az igazi terepe.

Olvasom az Adoremusban /több embernél látom ezt a kis könyvecskét a tempolomban, megrendelhető, vásárolható- hogy Jézus Krisztus születésének pontos ideje nem ismert.
Hát hogyan, -gondolom magamban- a Betlehemi csillagot ma különféle szimulációs eszközökkel, ma minden valamire való Planetáriumban kivetítik az égre, megmutatva azt az időt, amikor a Megváltó született, emberi testet öltött.
Sőt, már Kepler, mint császári csillagász komoly könyvet írt erről az uralkodójának.

Néhány nappal ezelőtt egy szép pici Nógrád megyei faluban, Alsótoldon jártam. Úgy alakult a program, hogy a kis település kicsi hivatala előtt felállított Betlehem előtti tér egy kis műsornak is helyet adott.
Felolvasták ötletes koreográfiával Lukács evangéliumát, és úgy idézték, hogy akkor született Jézus a Júdai Betlehemben, amikor Szíria helytartója Kirinus, vagy latinusan mondva Qirinius volt.
Az éjféli misén azt fogjuk hallani, hogy ebben az időben Szíria kormányzója Kiriniusz volt. Vagyis nem helytartója, hanem vezetője, vagyis praetora. A helytartó ekkor Saturninus volt.

Sőt azt is fogjuk hallani az éjféli misén a Lukács 2,1 - 14-ben, hogy ekkor összeírás volt a Római Birodalom területén, így a Júdeai Betlehemben is.

Lukács apostol tévedett? Vagy hol ezt írta erről az időről, hol azt?

A z Újszövetségben Jézus szól hozzánk.

A Bibliát -melynek tudjuk, része az Újszövetség- a kor nyelvén, nyelvein írták. Arám nyelven, szír vagy görög nyelven, illetve ezekre való lefodítással.
Nehéz dolog az idegen nyelv fordítása, hogy az igaz legyen, életszerű legyen, pontos legyen.
Gondoljunk arra, hogy Shakespeare nyelvét a mai angol már nem érti, és mi is gondban vagyunk ha az első nyelvemlékünket, a Halotti beszédet olvassuk. De még ilyen messzire sem kell elmennünk, hogy a nyelvek fejlődését lássuk, mely azt eeredményezi, hogy minél régebbi egy nyelv, annál nehezebben fordítható le mai nyelvünkre.

Térjünk vissza egy pillanatra arra mondatra, hogy Jézus születési idejét nem ismerjük.

Hát ismerjük! Igen, ismerjük, mert a ránk maradt történelmi források, melyek egyre bővülnek, valamint a természet törvényei, így pl a csillagok járása, az égitestek mozgása egyre inkább tudottak, így a kétezer évvel ezelőtti események is.

A Megváltó eljövetelét próféták jövendölték meg. Leginkább Mikeás, de az asszír Bileám -akit mi Bálámnak mondunk- Izajás és Dániel is. Dániel szerepe annál inkább is fontos, mert a zsidók babiloni fogsága esetén Babilon királyának udvarában élt, ezt hatalmas tudása tette lehetővé, mert ez vetekedett az ottani tudósok /csillagászok, mágusok/ tudásával, sőt azt meg is haladta.

A Betlehemi csillag Jézus születésének körülményeiben fontos szerepet játszik. Igaz, csak Máté evangéliumában szerepel. Máté volt a legokosabb talán az apostolok közül.
A csillag sok irodalmi, képzőművészeti alkotót is megihletett, akár csak a Három királyok. Gáspár, Menyhért és Boldizsár.

Azt sem szabad elfelednünk, hogy az irodalmi feldolgozások, vagy az eseményhez társult legendák, vagy egyáltalán a különféle korok és nációk kultúrája, esetleg célzatos elferdítések különféle magyarázatát adják a csillag megjelenésének.

Teres Ágoston -egykori kecskeméti piarista és pápai bencés- jezsuita atya akinek fő kutatási területe a napfizika, kozmikus geofizika és kozmológia- a Vatikáni Csillagvizsgáló asztronómusa, Biblia és asztronómia című könyvében ad magyarázatot mind a Betlehemi csillag sokág tartott rejtélyére, mind Jézus születési idejének pontos meghatározására, és a barlangba látogató mágusok kilétére.

Sokáig tartotta magát a nézet arról, hogy a Betlehemi csillag egy, a "Három királyokat" vezető égi jelenség. Vagy a vándorcsillag, eseleg egy ebben az időben felépő üstökös jelensége. Ábrázolják így is és ábrázolják úgy is, mint Jézus barlangi jászla fölött, a barlangot megvilágító, a Csillag kél Izáj törzséből eredő fényesség. Tulajdonítanak neki mesés szerepet, szimbólumot ahogyan azt a kor és annak fantáziája, valamint tudományossági szintje engedte.

A betlehemi csillag nem egyszeri jelenség. Olyan konstellációja bizonyos égitesteknek, amely akkor, ott, Júda Betlehemének ege fölött, Jeruzsálemtől néhány kilóméterre valóban látszott és "megállt" és megjelent. /Azért beszélünk Júda Betleheméről. mert Betlehem nevű település Galileában is volt, Jézus idejében/

A Betlehemi csillag néven híressé vált égi jelenség két bolygónak, a Jupiternek és a Saturnusnak együttállásából keletkezett szokatlan fényesség, ott a betlehemi dombok fölött, amikor e két bolygó éppen a Halak csillagképében volt található.