Amikor ketten ülnek egy széken......

Mielőtt elkezdenék a címmel megjelölt történetről beszélni, egy másik történetről szólok.

Álltunk az ifjúsági ház előtt, vártuk a szombatra hirdetett gyermek-lelki nap befejezését, egy páran.
Péli Krisztivel beszélgettem, aki párjával, Janival várták gyermekeiket, hogy Pici atya és Tímea hitoktató által vezetett összejövetel befejeződjön. Vártunk, vártunk, de a gyerekek egészséges zsivaja és jókedvű nevetése azt sejttette, hogy még bizony az elkezdett témát befejezhetjük.

Kriszti szavait örömmel hallgattam.
Arról beszélt, hogy milyen szépen szerveződnek a közösségek a faluban, kihasználva az internet előnyös oldalait. Egymást értesítik az emberek, egy jól meghatározó körben, a még szabad színházjegyről, hogy gazdát találjon, vagy koncertekre mennek közösen és így tovább.
A szülői munkaközösségről lelkendezve szólt, hogy az iskola díszítésében, az osztálytermek szebbé tételében milyen sok szülő vállal szerepet.

Ez, pontosan ez az, amiről szóltam korábban. Mert ha négy-öt ember összehajol...abból csak jó dolog születhet.

Ha most egy gondolat erjéig személyeskedem, nézzék ezt el nekem, mert régi örömömet most is szívesen megosztom.
Ez pedig az iskolában töltött időmre vonatkozik.
Hogy örültem, amikor jó tanulóknak szorgalmas gyermekeknek az év végén könyvet, jutalmat adhattam. És bizonyára így van ez most is.
A Péli lányok, Andi, Márti, Kriszti, mindig ott sorakoztak a kitűntetettek között. /Ha négyen lennétek, a negyediknek is adnom kellene minden bizonnyal- mondtam egyszer./

És milyen sok kitűntetett volt ebben az iskolában. És milyen sok jóravaló gyerek. Hát itt vagytok! Fogjatok össze mint szülők, mint aktív, falujukat szerető emberek. Tegyük szebbé ezt a világot!!!

És most kanyarodjunk vissza a székhez. Ahhoz a székhez, amelyen ketten ülte.
Azért kerültek ketten egy székre, mert nagyobb létszámú volt a hallgatóság mint a teremben lévő székek száma. Ez is örvendetes.
Akik szombaton eljöttek az ifjúsági házba és meghallgatták Dr Rostoványi Zsolt professzor, a Corvinus Egyetem emeritus rektorának előadását, melyet az iszlámről és ennek Európai hatásáról mondott, azok sokat tanulhattak. Így vagyok én is ezzel. Sokat tanultam szombat este.

Nehéz visszaadni egy olyan előadónak az elmondott szavait, aki könnyed eleganciával bogozta ki előttünk azokat a homályokat amelyek e témában körülvesznek bennünket.

Rostoványi professzor nem politikus, nem is készült soha politikusnak, mint mondta az előadás előtti kis beszélgetésünkben. Nekem pedig ekkor éppen József Attila "ugrott be", méghozzá a Thomas Mann üdvözlése című verséből az a sor amikor ezt mondja a nagyhírű német irodalmárról. "Fehérek között egy európai".

Az iszlám a három nagy világvallás egyike. Több milliárd iszlám hívő van a földön. És mégcsak nem is Közel-Keleten a legtöbb, hanem Indonéziában, és közeli-távolabbi szomszédjaiban.
Európában is már körülbelül 25 - 30 millióan, a legtöbb, három millió Francia országban. Német országban mintegy 800 ezer.

Az iszlámot Mohamed próféta alapította időszámításunk után a 600-as években.
Mi az iszlám? Adta meg a választ a professzor a következő képpen:
Az iszlám szó azt jelenti, alávetettség. Méghozzá Istennek.
Azt mondta,az iszlám a béke vallása.
Biztosan látta csodálkozó arcunkat melyen a kétség tükröződött, ezért hozzátette az alábbiakat.

Ne

keverjük össze az iszlámot, mint vallást, azzal az erőszakkal ami most folyik és robbantások képében riadalomban tart bennünket. Ez nem iszlám!-mint mondta.
Ezek a szélsőséges csoportok az iszlám nevét bitorolják, de semmi közük az iszlám valláshoz. Az Al-Kaida, vagy a Dzsihád a szóvivőjük szerint az iszlám nevében és szellemében cselekszik, de ez közönséges gyilkoló gépezet, amivel a muszlimok /iszlám-hitűek/ túlnyomó és döntő többsége nem ért egyet. Ezek a terrorista csoportok irtják a keresztényeket, de irtják a muszlimokat is.
Kialakult egy olyan nézet, miszerint az iszlámmal nem lehet együtt élni. Erre cáfolatként egy régen volt időszakot említett, méghozzá Hispániában /Ibériai félsziget Spanyol stb/ ahol keresztény-zsidó-iszlám békében élt egymás mellett.
De mondott napi történéseket is, mert Európa nyugati felén, nem az oda költözött muszlimokkal van baj, nem ők robbantanak, hanem a második-harmadik generációból kerülnek ki a terrosisták, akik ennek a megromlott világnak termékei, éppen úgy mint az Iszlám Állam vagy társaik.

Ki rontotta meg ezt a világot?
Erre kimerítő választ nem lehet adni egy előadás keretében, de meg kell nevezni -röviden szólva- olyan közelmúltban történt eseményeket, mint az "Arab Tavasz", az olajért való harc és a geopolitikai térhódítás. Ennek "szülőatyja" és kivitelezője az USA.

Az Európa irányába zúduló népvándorlásban /migráció/ helyi gazdasági okok is motiválnak. Gyenge gazdasági teljesítés, óriási népszaporulat, majd közeledik az édesvíz-hiány, nem csitul a háború.

A cél-országok, ahová a vándorlás irányul a fejlett nyugat-Európai államok, ahol ráadásul munkaerőhiány is van, de még milyen nagy mértékben!

Szó esett a Koránról, az iszlámik szent könyvéről.
Hosszan beszélt professzor úr, Közel-Kelet évezredes kultúrájáról, ahol a társadalmi rend, a művészet és a tudomány olyan magas fokon volt, hogy azt az akkori Európa csak csodálhatta. Ha ez nem lett volna,-mondta, akkor a mai egyetemes kultúra sem tartana ott ahol most vagyunk.
A kultúra bölcsője ma koporsókkal, sebesültekkel, hazátlanokkal üldözöttektől terhes.

Mire számíthatunk?

Ha Törökország csatlakozik az Európai Unióhoz, akkor az Unióban a muszlimok száma a kb 30 millióról száz millióra emelkedik. Itt leszünk velük egy bokorban.

A háborús övezetből menekültek ma Török országban és a szomszédos országokban várják a helyzet javulását. Példaként említette, hogy a mintegy másfél milliós Jemenben több a menekült mint az ország lakosainak száma.

Békét kell teremteni a Közel-Keleten! Ez az egyik járható út!
Valakinek fel kell építeni a rombadőlt országokat. Válság alakult ki Szíriában, Irakban, Líbiában és Jemenben.

Mi az iszlám -tért többször vissza az előadó a lényegi kérdésre.
Az iszlám alapja a Korán. Ennek szellemében kell élniük. De, hogy mi ennek a szelleme, azt nem könnyű megmondani.
Éppen ezért az a gyakorlat alakult ki, hogy az iszlám vallás az, amiben a többség hisz. Hogy miben higyjen a többség, azt a vallási vezetők mondják meg. Ezek nem politikusok, hanem elismert vallásos emberek /Kalifátus?/. Ezért nem lehet beszélni csak egyfajta iszlámról, hanem a többségi értelmezésnek megfelelő magatartásról. Ez nem agresszív nem támadó, békességes egyfajta Isten-hit. Hiszen ők is, miként a keresztények Ábrahám leszármazottainak tartják magukat.

Ábrahám pedig mintegy négyezer évvel ezelőtt elindult Ur városából, és lett unokája Jákob, akinek fia -a tizenkettőből a negyedik- Júda, és ennek gyermeke Fáresz , Dávid király sok nemzetségre visszamenő őse, akinek házából József, Jézusunk nevelőatyja született. /Ezt már én mondom, erről nem szólt így az előadó/

Befejeztük ezzel az előadással a Sebestyén dányi népfőiskola ez évi programját.

December 30-án még teszük egy jó sétát a szőlő-hegyen és tábortűz mellett búcsúzunk az óévtől.
Erre is mindenkit szeretettel várunk.