Szép, áldott húsvéti ünnepet!

Vannak jeles napok minden egyes ember,
kisebb-nagyobb közösségek, népek, népcso-
portok életében.
De ezek sorából is kiemelkedik az emberiség semmi máshoz nem hasonlítható sajátságos,ősi ünnepe: a húsvét.
Különösen kiemelkedő ünnepe a keresztény világnak,hiszen minden keresztény számára az ünnepek ünnepének számít, mivel a megváltó halálának és feltámadásának, a keresztény hit alapjának az ünnepe.
A húsvéti ünnep tárgya a világosság győ-
zelme a sötétség felett, az élet győzelme a bűn,
a halál fölött.
Ehhez a keresztény ünnephez számtalan népi szokás kapcsolódott a magyar történelem évszázadai során.
Így lett a húsvét mindenki számára ünneppé.
Ünnep, hiszen a húsvéti szokások egy évezred során gyökereztek a magyarságba,a locsoláson,a húsvéti tojáson és nyuszin keresztül.
Ezért lett a karácsony mellett a családok ün-
nepe is.
Hiszen ősi magyar szokás szerint erre
az időre végezték el a tavaszi nagytakarításokat
a portákon, meszelték ki a házakat kívül-belül,
hogy ünnepi külsővel várják és köszöntsék az
ünnepet.
Ekkor kaptak ajándékokat a gyerekek is.
Minden család különös várakozással készült
ezért a húsvétra.
A hívők hitük parancsa szerint annak megvallásával körmeneten vettek részt, hogy a
nagyböjt után megszentelt ételekkel ünnepi,
családi étkezéssel köszöntsék a húsvétot.
Majd mindezt követi a húsvéthétfő világias öröme és vidámsága, a locsolkodás ősi hagyományával,
piros tojásos vendéglátásokkal, a családok ösz-
szetartozásának szimbolizálásával.
Mindenkinek azt kívánom, hogy hite, meggyőződése, szokásai szerint élje át, és ünnepelje az idei márciusi húsvétot!
Kívánok örömteli,lélekben átélt szép húsvéti napokat, sok piros tojást a locsolóknak,s sok locsolót a lányoknak,asszonyoknak!
Kívánok mindenkinek tavaszi virulást,Babits Mihály gyönyörű soraival:

„Szóljanak a harangok,
szóljon alleluja!
Mire jön új március,
viruljunk ki újra!”