A közösség természetes alapja

Leszögezzük már az elején, hogy semmi kétségünk ne legyen a címet illetően, hogy a közösség természetes alapja az összetartozók azon felismerése, hogy több bennük a hasonlóság mint a különbség. Több a kohézió mint a szétválasztó, elkülönítő, több a szolidaritás mint az egymással szembeni közömbösség, több az együttműködésben rejlő erő mint a külön-különi számtani összege, több az értékmegvalósítás mint a magányos értékkeresés és több az emberi vonás mint az embertelen arcnélküliség. És folytathatnánk így tovább.

Az un rendszerváltás hajnalán -a mostani politikai erők és formációk hatására is- megszűntek azok az önkormányzati /tanácsi/ együttműködések, amelyek a közüzemek, mint pl vízmű, csatornamű stb működtetésében létrejöttek, így megszűnt a Pest megyei Víz. és Csatornamű vállalat is, ismertebb nevén a pévécsévé. /PVCSV/

Ki ne örült volna ennek?
Mi is örültünk! Joggal örültünk mert úgy láttuk, hogy a település kezébe kell adni azokat a feladatokat, amelyek a közjó fogalomkörébe tartoznak, így a kommunális feladatok egy részét is, mégpedig azon részét, melynek használati köre nem terjed túl a község határain.
Vegye sorsának irányítását kezébe a település, döntsön közös dolgainkról bölcsen, vigyázzon a közvagyonra és fejlessze mint jó gazdához illő.
A szocialista őskövületeket pedig dobja a szemétre, ha úgy érdemli és rakja le a község működésének és fejlődésének alapjait, hogy felépülhessen azon a hőn óhajtott demokrácia.
Ez volt akkor a víziónk melyet politikai hitvallásnak is nevezhetünk.

Megépítette ennek nyomán a település azokat az infrastruktúrákat, az üzem alapjait, a közösségi, községi tulajdonba lévő üzemek alapjait amelyeknek működtetését büszkén vállalhatta.
Nem is volt ezzel semmi gond! Már úgy értem, hogy a szép új létesítményeket helyi erőkkel üzemeltette, helyi vezetőkkel működtette, a képviselő-testület pedig mindennek a jogi és gazdasági alapjait megteremtette.

A dányi közművek a falu tulajdonába kerülve, általa létrehozva nem csak településen belül, de megye-szerte vagy még azon is túl a különböző hatóságok elismerését is kiváltották.
Sőt, a közel vagy távoli önkormányzatok elismerését is.

A község közüzemei a lakosság teljes kiszolgálására törekedtek, emberi léptékű nagyságuk miatt a családi élet melegét és összetartozását sugallták. Nem ügyfél volt az aki az üzemek vezetőit vagy a működtető gazdasági szervezetet felkereste, hanem a tulajdonos méltóságát viselő ember akinek ugyanúgy büszkesége lehetett a közvagyon mint az alkalmazásban lévőnek, ügyintézőnek vagy vezetőnek, aki egyébként szintén dányi lakos lévén egyszerre lehetett tulajdonos is és szakember is.

Körvonalazódott a demokrácia kiteljesedése, mert annak lényege az un participáció vagyis a részvétel. Vagy ilyen, vagy amolyan minőségében.

Na kérem ez megszűnt!

Ki szűntette meg? Ugyanaz a politikai formáció, amelyik az előző szétválasztását szorgalmazta, mondván, vigyük közel az emberekhez az ő ügyeiket. Adjunk rangot a helyi intézményeknek azzal, hogy tulajdonossá válnak, ne messze lévő emberek intézkedjenek a helyi dolgokról, azt át sem érezve, csak személytelen hivatalt és természetesen gazdasági hasznot látva abban.

A mérkőzés eldőlt!
Győzött a haszonleső, a mindent maga alá gyűrő kapitalista szemlélet a maga profitorientált szemléletével.

Tévedés ne essék ezért elmondom, hogy nem a szocializmust éltetem mert mint a példa mutatja fent ennek megszűnését reprezentáló vállalat feloszlását magam is jónak láttam.

Hanem amit mondani akarok végül az az, hogy a két gazdasági formáció mint a kapitalista és a szocialista, egy és ugyanazon tőről fakad. Egy és ugyanazon gazdasági szellemiség vezérli.
Egy és ugyanazon profitérdekeket szolgál, ha a személyek változnak is.

Mindez azért jutott eszemben, mert mint magánember, jártam a minap mindkét közüzemben, a vízműben is és a szennyvíztisztító telepen is.

Felteszem a kérdést, nem lehetne-e elérni ebben az országban /is/, hogy a közösségek természetes alapokon jöjjenek létre és működjenek?

Vagy ez a hajó már elment?

Nem gondolnám.

A nem természetes alapú közösségek mint pl az Unió, vagy ehhez hasonló más intézméy, melynek nem /lehet/ célja a valódi ön-kormányzás, a valódi közösségek létrejötte vagy működtetése mert a saját logikája ezt nem teszi lehetővé össze fognak roppanni, az emberek természetes igényi ezt így kívánják.

Mi marad meg évezredekre?

Hát mi maradt meg?

Megmaradt a magyar nemzet, mert fennmaradása természetes alapokon nyugszik és fennmaradt a kereszténység mert miként a nemzetet úgy a kerszténységet is az emberi léptékű gondosság
és emberen felüli értelmesség hozta létre,mégpedig az Isten, embereken is gyakorolt az örökkévalóságra mutató kegyelme.