Csíksomlyóról röviden

Akkor, ha majd szombaton nézni tetszenek a Csíksomlyói búcsú szabad ég alatti mise közvetítését, bizonyosan elhangzik egy fontos momentum.
A búcsú kezdetének idejéről megemlítik minden bizonnyal, hogy a papi kar előtt a Gyergyóalfalvi hívek közössége megy és őket illeti az első hely a nyeregben, közvetlenül a hármas halom oltár előtti részen. Miért ez a kiváltságos helyzet?
Elmondják azt, hogy 1556-ban /más helyen 1559-ben/ István pap, Alfalu plébánosa vezetésével megütközött egy vérre menő csatában s Székelyföld katolikus népe a király, János Zsigmond seregével, Csíkot Udvarhely-székkel összekötő út mentén, a székelyek szent hegyén, a Hargitán, annak Tolvajos tetőnek nevezett részén, mert a király, erőszakkal kívánta a katolikus székelységet protestáns vallásra bírni.
Csakhogy a történet, a zarándoklat nem ekkor kezdődött mert 1444-ben IV Jenő pápa kibocsátott egy bullát amiben biztosított mindenkit, aki részt vesz Somlyó templomának, egy új templomnak megépítésében, az teljes búcsút nyer.
Különben is nehezen képzelhető, hogy János Zsigmond aki Tordán, 1568-ban, a világon elsőként mondatta ki az országgyűléssel a vallási szabadságot előtte csatába keveredett volna népével vallási különbség miatt.

Sok hír kering a nép ajkán a Tolvajos-tetői ütközetről. Arról is szól a fáma, hogy Gyergyószárhegy harcos kedvű lányai, asszonyai szélvészgyors lovakon száguldva, kibontott lobogó hajjal törtek az ellenségre /szintén székelyekre/ akik úgy megrettentek a látványtól m ert magát föld szellemét vélték felfedezni a harcos kedvű amazonokban.

Aztán furfangos székelyekről is beszélnek, akik csellel győzték le az ellent.

A lényeg, azt hiszem, nem is a földi történésekben van. Volt-e csata, vagy csak egy csetepaté nem számít.

Mi tehát a lényeg? Nagyon röviden mondom el.

A lényeg az, hogy a székelyek mély keresztény hittel rendelkező emberek. Katolikusok és protestánsok vannak köztük, nem ateisták, nem Isten-tagadó népség.
Vallási türelmesség jellemző rájuk, a világon itt foglalták először törvénybe a vallás szabadságát, a szabad vallásgyakorlást, az Istenhez való tartozás különféle, de az egy Igaz Istent magyar nyelven imádó, dicsőítő, liturgikus módozatait, és azt a második vatikáni zsinat által kimondott iagzságot, hogy nem a vallási fundamentalizmus, hanem a szeretet tartja össze Isten népét.
A Tolvajos tető vélt vagy valós eseményeinek ma egy szimbólumát láthatjuk. Mégpedig azt, hogy a cigány kisgyermekek 1 lejért kínálnak egy nyírfaágat. Ezzel integettek a győztesek -tartja a monda. A nyírfa kérge fehér. Fehérségét a Szent család teremtette, mert az Egyiptomba való menekülés alkalmával elfedte a Kis Jézust, Máriát és Józsefet a heródesi öldöklő katonák elől.

Úgy-e milyen szép a két történet? A csatajelenet is és a nyírfaág története is. Hogy mennyi a történelmi valóság bennük, azt nem a história lapjai igazolják, hanem az emberi szívek és a zarándokok lelkülete.

Csíksomlyónak a varázsát az Isten-hit tartja évszázadok óta. És a Mári-tisztelet erősíti a Szentlélek pedig kegyelemmel őrzi és táplálja.

A kegytemplom Máriát ábrázoló szobra még a "csatajelenet" előtt került Somlyóra. Valamikor 1480 és 1520 között. Ki készítette? Nem tudjuk, de a több mint két és fél méter magas hársfa a világ egyik legszebb Mári ábrázolása.Valószínűleg Ferences rendi testvér készítette, mert ők soha nem írták nevüket az alkotás mellé. Soha nem a személy a fontos, hanem a tett. Isten sem a személyt bírálja el, hanem az ő cselekedetét, az ő tettét.

És van még a búcsú kapcsán maga az ünnep, Pünkösd, amiről szintén szólni kell. Ez vajon hogyan kapcsolódik a Tolvajos tetőn történtekhez, vagy hogyan kapcsolódik Máriához. Mert a kegyhely történetébe ez is "belefér".

Egyszóval csodálatos ez a Csíksomlyó.

Pünkösd napjára évszázadok óta járnak "Somolyóra" a csángók. Minden csángó vidékről nem csak a szomszédos Gyímesből, de Moldvából, a Szeret völgyéből, bárhonnan.

Van egy csodás hely a hegyre menet. Ez a "Jézus Hágója". Egy nagyon meredek szakasz, a délre néző lejtőn. Ezen mennek fel a csángók napkelte előtt, hogy a Napban meglássák a Szentlelket, "galembecska", azaz galamb képében. És látják! És látták! Szabad szemmel, nem kormozott üvegen át. Erről sokat lehetne beszélni, mert itt a Nap lett a főszereplő, talán nem vétek kimondanom, az Isten-hordozó.
Az Isten fia, Jézus Krisztus ember által jött a világra, belép a történetbe Mária is. Mária Istenanya, Isten-szülő, Theotokosz, Mater Dei, és ezt az Efezusi zsinaton kimondták végérvényesen. /Elég baj, hogy a mai "modern", valójában elferdült vagyis valláshamisító nézet, egyeseknél azt a téveszmét hordozza, hogy Mária nem Isten-anya, hanem "anyaisten"./

Ha pregnánsan, röviden összekapcsolni szeretném Csíksomlyó lényegét, akkor azt talán úgy tudnám megtenni, hogy az egész csíksomlyói történet egy valamit, egy igaz eseményt bizonyít, mégpedig elemi erővel, hogy amikor eljött az idők teljessége, amikor betelt az idő, a plenitudó temporis, elküldte az Atya a fiát, Jézus Krisztust, aki Megváltó lett halálával és feltámadásával, egy asszony által lépett be az emberiség töténelmében, Mária a neve, és az ő Istenanyaságát úgy tiszteljük, mint ahogyan illik egy sokat próbált nemzetnek aki Erdélyországban ezt Babba Máriában, azon kívül pedig Boldogasszonyban látta meg először.