A Tanítóról!

Ez egy rendhagyó írás lesz. Gyors elhatározással született, mint minden, amikor az embert meglepetés éri.
Mert ide a "civilségről" szántam egy rövid összefoglalót írni, de ez az írás most nem jelenik meg hanem helyette A Tanítóról szóló.

Alig egy-két órája kaptam egy kicsi könyvet. Olyasmi nagyságú mint K GY atya verseiről kiadott könyv.

A címlapon egy fénykép és a könyv címe: A PÉLDA.
Dr Kálmán Attila 1938 - 2015

Haláláról én is írtam egy rövid elmélkedést, a Dányi Tükör szerkesztőségében van.
Ez a kicsinyke könyv nagy örömet szerzett nekem. Azért örültem neki mert ilyen alkalommal /és hasonló alkalmakkor/ elemi rővel jutnak eszembe azok, akik itt, Dányban éltek, akik rendkívül nagy jelentőségűek voltak az életemben és a községünk életében, független attól, hogy hány évet töltöttek nálunk. Ezek az emberek azt segítenek megfogalmazni nekünk, hogy mit is gondoljunk szülőfalunkról, és ne csak gondoljunk róla, de mélyen véssük eszünkbe. És a szívünkbe ezt a falut.

Attila néhány évig volt tanítója iskolánknak. Nem egy volt csupán a sok közül, hanem ő Tanító volt, Tanár volt, mint sokan még mellette azok közül akik itt tanítottak, gimnáziumi iagazgató lett, országgyűlési képviselő még a reményekkel telt időben, oktatási államtikár, és a református egyház főgongnoka.
kiváló pedagógus, több szakmai elismerés birtokosa. Jóemlékű tanárunk volt ő.

Így ír a könyvecske dányi idejéről.
Dány 3 -4 ezer lakosú katolikus nagyközség. .... a tantestület tagjai között volt Illés Domokos igazgató, Magó Julianna / Filoména nővérként egykori apáca/ Kozár Gyula plébános, egykori KALOT vezető./katolikus népfőiskola/
1956 októbere volt. A falu főterén hangoskodó embereket nyugtató két kollégát elhurcolták a pufajkások. .... a falu szélén összetákolt bódékban élő cigány családok gyerekeinek zöme nem járt iskolába. ....Jó szándékú értelmes tanácselnök, Nagy András és a termelőszövetkezet elnöke, Takács László, egy vállalkozó fiatal tanítónő, Esküdt Nóra, Berecky László tanár /és jómagam/ szervezésével rendbe hoztuk az üresen álló épületrészt, szereztünk berendezést, melegítőket és egyéb ruhákat, tanszereket, naponta tejet, zsemlét és beindítottuk a cigányiskolát. .....Sokan csodájára jártak ennek és minket cigányapostolnak neveztek. Ma is az a meggyőződésem -írja a Tanár Úr- ,hogy elkerülhetetlen az átmeneti szegregáció, de csak akkor, ha hosszabb távon célja az integráció.

Kálmán Attila egykori dányi nevelőt személye miatt tisztelem. De nem csak ezért. Benne összpontosul minden dányi pedagógus jó emlékezete nálam, akik őszinte szándékkal tettek ezért az iskoláért /hála Istennek sokan vannak/ és megtestesíti azt a jövendőbeli pedagógus-típust aki vállalkozik itteni nagy feladatára, és sokszor erejét megsokszorozva, áldozathozatalra is képes elhatározással viszi előre Dány község oktat
ási ügyét dacolva elemekkel, ellentétekkel és ellendrukkerekkel.
Kálmánattilák-kozárgyulák-számos kedves jó emlékű tanárom, tanítóm, tanáraink, tanítóink, a mennyek országában járjatok ma is közre gyermekeink életéért és községünk jövőjéért.