Közélet - közösségi élet /második rész/

Az önkormányzatiság helyes értelmezése

Formailag többféle önkormányzat van hazánkban.
Vannak területi önkormányzatok, vannak helyi önkormányzatok, ezen belül községi, nagyközségi, városi, kerületi, fővárosi önkormányzat. Vannak kiselepülési önkormányzatok körjegyzőséggel, társult önkormányzat közös testülettel, önkormányzati szövetségek valamly feladat közös ellátására stb.
Fontos tudni, hogy az önkormányzatok nincsenek egymással alá-fölé rendeltségi viszonyban, nincs köztük hierarchikus függőség.

Az alábbiakban elsősorban az önkormányzati gazdálkodást nézzük meg alaposabban éspedig inkább a kisebb települések szmpontjából.

Alapvetés az egész önkormányzatiságot illetően, hogy önkormányzat alatt a település EGÉSZÉT értjük. Nem néhány embert, nem a megválasztott képviselő-testületet hanem a falut. Az önkormányzati jogok címzettjei éppen ezért a települések. Az önkormányzat vagyona a falu vagyona, intézményei a falu intézményei, épületei, útjai, földjei, ingóságai felett a település egésze rendelkezik. Az önkormányzatiságból adódó feladatok teljesítése, akár szociális jellegüek, akár inézmények fenntartása, közéleti és szabadidős feladatok, kultúrális és üzemeltetési feladatok, stb mind-mind a falu kötelezettségei. Tervek, célok, fejlesztések, kapcsolatok és logisztika prioritások és halasztások, humánerőforrások és piaci-gazdasági törekvések, minden ami a település életét, fejlesztését jövőjét befolyásolja a település egészére vonatkozik, a település lakójának illetékességi körébe /kompetencia/ tartozik.

Az önkormányzat nem politikai-hatalmi szerveződés, felette áll mindezeknek, talapzata nem részcélok és politikai-hatalmi indíttatások megvalósítása hanem elsősorban ekölcsi érték. Erkölcsi talapzaton áll melynek jövőképe a település megmaradása és folyamatos fejlesztése, a jövő khívásának megfelelő helytállás és az utána következő nemzedék iránti felelősség jellemzi. Mindezen szempontok figyelembe vételével bíz meg embereket, ezek a képviselők mely testületet alkotnak, hogy helyettük végezzék el a napi operatív feladatokat.

Ha az önkormányzat egyenlő a település egészével és nem politikai-hatalmi szerveződés, akkor egyben ÉLETTÉR is. Ez azt jelenti, hogy mindennapi élete itt folyik, egy olyan közegben amely rendelkezik minden élő és tárgyi erőforrással, az emberi tudás eszközeivel és a tárgyakban rejlő lehetőségekkel ahhoz, hogy életének értelmét megtalálja. És itt találja meg, amit falujának, választott otthonának vagy szülőföldjének nevez.
Kézenfekvő a kapcsolat, a hatás-ellenhatás, az akció-reakció egyrészt a településen élő emberek, másrészt az emberek és a tágabb környezet között.

Ha azt mondtuk, hogy az önkormányzat egyenlő a település egészével és azt is mondtuk, hogy az önkormányzat nem politika-hatalmi szerveződés valamint hozzátettük, hogy ez egy életteret alkot akkor azt is mondjuk továbbá, hogy az önkormányzati gazdálkodás nem költségvetési szerv, mint azt sokan vélik. Az önkormányzati gazdálkodásnak -tágabban értelmezve a fogalmat, és mi tágabban is értelmezzük- fel kell ölelni mindazt, ami az élettér adottságaiból adódik. Azt mondjuk tehát, hogy az önkormányzati gazálkodás nem akta-forgalom, bevétel-kiadás, egyenleg, aláhúzom és pont. Azt mondjuk inkább, hogy ez is és ennél több is.