Emlékeztünk Kozár Gyula atya születésének századik évfordulójára

1916 február 2-án született Dány község egykori plébánosa. Születési anyakönyvében a születés helyeként Sátoraljaújhely van megjelölve, de Csapon,a Trianon előtti Ung vármegyében anyakönyvezték. Rokonlátogatás közben látta meg a napvilágot Gyula atya és innét szállították Csapra, bár a család a Nógrád megyei Etes községben élt ebben az időben.
Gimnáziumi élete -képletesen szólva- petőfisándoros volt de végül Pestszenterzsébeten fejezte be középiskolai tanulmányait. Vácott szentelte pappá 1940 augusztus 23-án Hanuer István püspök.
Felszentelését követően két hónapig Rákoscsabán majd Nagykátán káplán.
Népfőiskolás múltja a KALOT kebelén Érdhez köti, itt igazgató-lelkész és egyben egyházmegyei KALOT-titkár.
Tábori lelkész a második világháborúban. 1945 szeptemberétől gyóni plébános, de innen"demokrácia-ellenes" magatartása miatt Dányba helyezték, szintén plébánosnak. Ez 1950 szeptember 15-én volt. Itt közli vele a váci püspök, hogy előző helyén tanúsított magatartása miatt neki kongruát /állami juttatást/ nem adnak. /A dányi egyháznak ekkor, igaz mintegy 70 hold földje volt, de a beszolgáltatás miatt szinte ráfizetéssel lehetett gazdálkodni/.
1953-ban politikai okokból a világi hatóságok nyomására eltávolítják Dányból is, de plébánosi megbízatásáról nem mond le. A dányi hívek erős nyomására 1957-ben visszahelyezik de előtte adminisztrátori beosztást kapott Pusztamérgesen, Szendehelyen és Tápiószelén.
Óriási feladatba kezdett, a templomunk felújításának, freskóinak, és reliefjeinek valamint a színes ablakoknak mely a magyar szentek sorát ábrázolja megvalósításával.
Az egyházi vagyont gyarapítja -ez okozta 1953-as elmozdítását is.
Egészségi okok miatt kéri püspökét, hogy mentese fel a dányi plébánosság alól és Gyálra kívánkozik. Ez bizonyos okok miatt nem következett be. Szerencsénkre.
Tudományos mércével mérve is nagy munkát végzett etnográfiai helyi kutatásával, beleértve a tárgyi és szellemi néprajzot valamint a hitéletet.
Pályázatra beadja a Fejezetek a 700 éves Dány történetéből című pályamunkát ahol első díjat nyert vele.
Megemlítendő két ember dányi munkásságában. Az egyik a most éppen halva fekvő Csiby Mihály aki a dányi templom freskóit készítette és Bálint Sándor szegedi professzor akihez az erős hitbéli azonosság mellett a néprajzi munkája is kötötte.
l962-ben püspöki tanácsosi rangot kap és már kállói szolgálata idején tiszteletbeli kanonokit.
1969-ig volt Dányban. 1990-ben látogat meg bennünket, röviddel halála előtt és a községi tanács kitüntetésben részesíti, a hívek nagyon érzékeny, meleg fogadtatásban. A dányi önkormányzat Dány Község Díszpolgárává fogadja.

Életéről és munkásságáról az elmúlt év nyarán kiállítással emlékeztünk és megjelentettük véletlenül megtalált verseit, Te vagy az Élet címmel.
A millenniumra sokszorosítottuk a Dány község története című munkáját.
Az a vágyunk, hogy a Kozár - Jarábik által végzett, helytörténeti munkákat is kiadjuk beleértve a páratlan értékű dányi oromkereszt gyűjteményt is.

Kozár atya életéről szóló kiállítás, egyik látogatóját arra inspirálta, hogy a sok-sok fénykép egyike novellájának témájaként szerepeljen, melyet "Bekerítve" címmel írt és az alábbiakban közzé tesszük.

Gódor András
Sebestyén Sebestyén dányi népfőiskola
ny. polgármester c. egyetemi docens