Társadalmi változások és következmények 2

A dányi háztáji /mezőgazdasági kistermelés/ helyzetét vizsgálva, a megkérdezetteket véletlenszerü kiválasztás módszerével vontuk be a mintába.
A kapott adatokat számítógépes program segítségével dolgoztuk fel.
Milyen témakörökben vizsgálódtunk?
Vizsgáltuk a mezőgazdasági kistermeléshez szükséges tárgyi feltételek meglétét, a személyes ambíciókat a munkára,a termelés eredményeit, a megtermelt javak felhaználását, a vásárolt élelmiszerek forrását, a bio-élelmiszerhez való viszonyulást, partneri viszonyokat és a jövedelmet, a családi bevételt.
A válaszadók többsége 51 éven felüli volt, harminc év alatti csupán 10,5%. Különösen is figyeltünk két csoportra. Az egyik volt a szociális problémákkal is terhelt családok csoportja, a másik a községünkbe az uóbbi 25 év alatt érkezők csoportja.

A mezőgazdaági kistermelés folyhat a ház körüli kertekben, de folyhat a külterületen is. Külterületi földtulajdonosok aránya csupán 47%, ezek is haszonbérletbe adják földjüket túlnyomó többségben. A belterületi ingatlanok esetében rendelkezésre áll a termeléshez szükséges földterület nagyobb mértékben és a gazdálkodáshoz /elsősorban az állattartás területén/ jó vagy kevésbé jó állapotban lévő gazdasági épületek is még megtalálhatók. Mintegy 15%-a valamikori kerteknek ahol háztáji termelés folyt, vagy az újonnan épült házak környezete örökzöldekkel vagy más dísznövénnyel be van ültetve, esetleg kerti bútorokkal vagy műanyag fürdőmedencével elfoglalt. Sok ház eladó! Ezekhez tartozó kerteket felveri a gaz nagyon sok esetben.
A dányi kistermelők 8%-a értékesíti vagy értékesíteni tudná megtermelt növényeit, háziállatait vagy ezek termékeit./pl tojás/. Van egy nagyon figyelemre méltó adat ami ehhez kapcsolódik. Ez azoktól származik, akik szívesen termelnének a piacra is, eladásra is ha ők a termeléshez szükséges feltételekkel rendlkeznének. A kistermelést folytatók és a "potenciális" kistermelők /akiket helyzetbe kellene hozni/ mintegy 16% -a a családoknak, összesen kiteszik a falu 24%-át, ami azt jelenti, hogy mezőgazdasági kistermelést, túl a saját szükséglet megtermelésén, minden negyedik család készségesen folytatna.
Segítséget várnak az emberek a mezőgazdasági kstemeléshez!
Kitől várják a segítséget?
Elsősorban az önkormányzattól /44%/, a kormánytól /31%/, de várják a civil szervezetek segítségét is, ismerősök, szomszédok és az iskola segítőjobbját is.
Milyen segítséget várnak?
Ez a termeléshez és a biztonsághoz kapcsolódik. Így pl felvásárló telep létesítését, oktatást-képzést, pályázati lehetőséget, olcsó helyi bankot, kisgép vásárlást kedvezményesen, vetőmag támogatást, földbérleti lehetőséget, szakmai támogatást, koordinációt, kalákát-szövetkezést, és a termelés beindításához szükséges bizalmat, erkölcsi támogatást.
Vizsgálva a családi jövedelmeket, nagy szükség lenne az összehangolt támogatásra, a bizalmi légkörre és a szemlélet változásra is mely a kisvállalkozást is preferálná.
A családok többsége nem tud kellő alapot képezni a gazdaság beinítására. A családok 59%-ának a nettó jövedelme 100 és 200 ezer forint közé esik. /2013-as adat/ 100 ezer forint jövedelem alatt a családok negyede él!
Rossz tendenciát mutat az, hogy minél nagyobb a család, annál kevésbé mutat hajlandóságot arra, hogy saját magán segítsen. Pedig erre lenne szüksége. Nem csak a család javára hanem a település hasznára is.
Nagyon jó adat viszont az, hogy ha a jelenleg is háztáji termelést folytatókhoz hozzávesszük azok számát is akik szívesen végaznének mezőgazdasági termelő munkát, elsősorban saját kisgazdaságukban vagy mások alkalmazásában, ezek arány eléri a 88%-ot.
Sok-sok kérdés közül néhányat ragadtunk ki. A továbbiakban a felmérés nyomán született javaslatainkat is megtesszük a mezőgazdasági kistermelés helyi fellendítéséra.