Demográfiai apály és dagály

Keserűen jegyzi meg a költő a 19. század derekán, Európa csendes, újra csendes, elzúgtak forradalmai.
Európa ma viszont nem csendes. Háború van már itt is -mondják a szakértők. Nehéz nem egyetérteni vele. Mi, legfeljebb csendben vagyunk, csendben de nem nyugodtak.

Gondolhatnék most sok dologra, idegesítőkre, nyomasztókra,nemkívánatosokra.
Demográfia a cikk címe, vagyis népesség alakulás mely úgyszintén lehet nyomasztó, lehangoló mint minden más.
A népesség alakulása egy országban vagy a nemzetben vagy kisebb közösségeiben nagyon fontos tényező az élet minősége miatt, a jövő kilátásai miatt. A családnak sem mindegy, hány gyermeket kell nevelnie.
Közel száz évvel ezelőtt a magyarországi családmodell kívánatos alakulását egy szlogennel hirdették: egyet a mamának, /mármint gyereket/ egyet a papának, egyet a hazának.
Ez a háromgyerekes családmodell mára igen csak megcsappant mert a 2012-es statisztikai adat 1,2 gyermekről szól családonként, ami -tudjuk- statisztikai átlag.

Európa más országai sincsenek jobb helyzetben mint hazánk a népesség szaporulat tekintetében.
Afrika, Ázsia országai közül nagyon sok, más képet mutat. Ugandában 7 gyermek, Etiópiában 6, Afganisztánban 5,3, Irakban 3,6 jut átlagban egy családra. Nem vitatható tény, hogy a gyermekvállalás -sok más tényező mellett- egyfajta értékkövető magatartás is. Ahol a gyermeket kincsnek tartják, -ha nincs elháríthatatlan akadály- akkor ott úgy tekintik mint áldást /gyermekáldás/
és a világra is jön.
Egy országon belül, sőt egy településen belül is változó lehet ez a kép.

Elképzelek magamnak egy olyan helyzetet ahol a népesség szaporulat egy kisebb közösségen /településen/ belül is más-más képet mutat. /Lehet, hogy ez nem is képzelet/.
Az egyik közösségben átlagosan 5, a másikban átlagosan 1,2 gyermek születik. A statisztika tudománya ezt termékenységi arányszámnak mondja.

Nézzük meg az alábbiakban, hogyan változik ezeknek a közösségeknek népességszáma.

A számítások lefolytatására feltételezem, hogy az első esetben a szülők 18 éves korukban örvendezhetnek első gyermeküknek, és mivel három évenként születnek a testvérek, még csak 33 évesek lesznek az ötödik gyermekük születésekor.
Hogyan alakul a közösség népességszáma napjainkra, ha a kiindulási évszám 1985. A vizsgálni kívánt korosztály az általános iskolások, az óvodás korúak és az óvoda előtti életkorban lévők, összesen 70 fő. Feltételezem azt is, hogy a gyermekek évenkénti megoszlása egyenletes elosztást mutat.

70 gyermek ha családot alapít akkor 35 szülőpárral számolhatunk.
Egyszerű szorzási művelettel kimutathatjuk, hogy az első generációban 175 gyermek lesz.
A második generációban már az utódok száma 437, és a harmadikban1092,5.
A csoport létszámának alakulásában figyelembe kell venni azt is, hogy a gyermekszületésekkel párhuzamosan már az első időszakban is megjelennek az unokák. Ezt követően pedig értelem szerűen.

Nézzük meg, hogyan alakul a csoport létszáma abban a közösségben, ahol a termékenységi arányszám nem több mint 1,2.
70 fő esetén, az első generációban itt 42 utód lesz, a másodikban 25,2, míg a harmadikban csupán 15,1.

Az első csoport dinamikusan növekszik, a második rohamosan csökken.

Táblázatban:

alapsokaság 70 70
1.generáció 175 42
2.generáció 437 25,2
3.generáció 1092,5 15,1

A magyar lakosság mindkét végén égeti a gyertyát. Az élet gyertyáját. A jövőjének gyertyáját.

Európa országútjain ma hatalmas porfelhőt ver a vándorlók seregének lába nyoma.
Hazánkból is több száz ezer ember keresi kenyerét külföldön.
Elindult felénk az arab világ és más területekről is érkeznek Európába emberek. Fekete-Afrika is jön, hallom a hírekben. Csak idő kérdése. Mindenesetre Európa helyet készít nekik az 1,2 családonként gyermek vállalásával.

Nem kellene komolyan venni végre belső bajainkat is? És Európa baját is.
Nem kellene végre komolyan venni Ferenc pápa intelmeit is?

Gódor András
c egyetemi docens