Beszámoló az Esztergom-Mátraverebély-Szentkúti gyalogos zarándoklatról.2015.08.14. 08.20.

SzentkútZarándoklat!
Ferencesek vezetésével a zarándokok mindig ugyanazon a napon
augusztus 14-én találkoznak Esztergomban, ahol a ferencesek templomában közös szentmisével kezdődik az egyhetes program.
Szombat reggel indulás előtt két órával csatlakoztam a zarándok társaimhoz.
Ez volt az egyetlen hely, ahol nem sátorban aludtak a résztvevők, hanem a barátok gimnáziumának tornatermében, de az évek során a menet közben érintett települések némelyikében is lehetővé vált, hogy a zarándokok megszállják a művelődési házat, az iskolát vagy a plébániaépületet.
Nagyboldogasszony ünnepének reggelén mindenki a hátára veszi a zsákját, és útnak indult. A zsákok azonban nem túl nehezek, mert a nap közben nem szükséges holmikat senkinek nem kell cipelnie: kísérő gépkocsi szállítja egyik állomáshelyről a másikra.
A reggeli szentmisét követően megáldották a zarándokokat és útnak indultunk.
Mivel nem ismertem a programot mert reggel csatlakoztam,mise után visszamentem segíteni a csomagokat(hátizsák)felrakni a thg.kocsira.Többiek közben elindultak.Persze hogy nem találtam meg őket.Gyalogosan csak szlovákiából lehetett eljutni Szobra, én arra vettem az irányt.Párkánynál már láttam baj van,de nem fordultam vissza.Nem bántam meg mert a dunában egy jót fürödtem.Sokat nem kerültem kb 5km.Szobon be értem a csoportot.Egyedüliként tettem meg gyalog,mert kiderült a többiek kompal közlekedtek.
Az első pihenőnket Szobon tartottuk.
Szentmise és frissítő ebéd után indultunk tovább, hogy a nap végére Márianosztrára érjünk
„Az első nap azért fontos, mert ez a csapat összerázódásának az ideje, estére pedig megérkezünk a kegyhelyre, ami Czeztochowa alapító kolostora és a magyar egyház kiemelkedő helye is.
Az éjszakát a Kálvária-dombon töltöttük, ahol másnap hajnalban a fölszálló párában(esős) a szabadtéri oltárnál mutattak be szentmisét.”
A zarándoklat második napján az út erdei terepen halad; a cél Kemence, ahol nagy szeretettel, meleg vacsorával és jó szóval fogadtak bennünket. „A helybeliek is részei ennek a zarándoklatnak, még ha nem is jönnek velünk, de amikor ott vagyunk, együtt végzik velünk a zsolozsmát a templomban, sőt a következő táborhelyen, Patakon részt is vesznek az esti közösségi programon, a Ki mit tud?-ban”
A zarándoknak az a dolga, hogy amikor beér egy faluba, énekeljen vagy imádkozzon. A helyiek tehát igénylik ezt a fajta jelenlétet, és ezt nagyon komolyan is veszik a szervezők. Az évek során ki is alakult a repertoár, hogy hol mit énekelnek, imádkoznak, hol állnak meg, hol térdepelnek le egy-egy út menti kereszt előtt. Ebben segítségünkre volt a szervezőktől kapott imakönyv.
A zarándoklat gerincét a szentmisék és a zsolozsma adja, ezek szövege található a könyv elején; utána megtalálhatók azoknak a helyeknek a térképei is, ahol haladunk, valamint a napi programok. Kétszázötven éneket is tartalmaz a kötet, melyek nagy része el is hangzik néhányszor a Börzsöny és a Cserhát erdein áthaladó út során. Van köztük gregorián, népének és taize-i is, tematikusan fölosztva bűnbánó, dicsőítő és Szűz Mária-ének.
Ha katolikusnak lenni nem is kötelező a zarándoklaton, a fizikai felkészültség szigorú elvárás. Aki nehezen bírja a menetelést, azt megkérik, hogy szálljon be a kísérő autóba, és a szálláshelyen segítsen inkább a krumpli pucolásban, így vegyen részt a zarándoklaton. Ez azért van így, mert a háromszáz résztvevőnek nagyjából együtt kell haladnia az ötnapos túrán, illetve zarándoklaton.
A teljes út hossza 130 kilométer. Ennek harmadát erdei úton, harmadát szekérúton és szántóföldön, harmadik harmadát pedig aszfalton tesszük meg. A napi átlag 25 km körül van, ami azért csalóka, mert van nap, amikor csak húsz kilométert kell megtenni, de olyan is, amikor 38 kilométeres a táv.Folyamatosan két napja esik az eső,mindenki elázva,sokan már mezítláb rójják az utat. „Út közben fölkerestük Csesztvét, aminek nagyon szép temploma van, itt is miséztünk, a művelődési házban megebédeltünk, és este sötétben érkezünk meg Szécsénybe, a ferences kolostorba, ahol már mindenki nagyon fáradt, de lélektanilag ez nagyon fontos pont, és mindenkinek nagy élmény”
Szécsény már a végállomás előszobája, az utolsó 27–28 kilométer már jól bejáratott szakasz, hiszen innen évente többször is indul szervezett zarándoklat Mátraverebély–Szentkútra, ahol mindig nagy szeretettel és hozzáértéssel fogadják a ferences barátok a megfáradt vándorokat.
Zarándolatunk utólsó napja is élményekben gazdag,gyönyörű a táj
és óriási a szegénység,volt olyan 13-éves nógrádmegyeri cigány gyerek,mikor ajándéba adtam neki pepsi-colát,kiköpte mert azt hitte rossz.Kiderült soha sem ivott még colát.
Sárdagasztás az volt a javából,félelmetes volt a terep,megszenvedtük ezt a zarándoklatot,de volt miért és kiért.
Nem akarom hangzatos szavakkal zárni beszámolómat,szívesen ajánlom minden embernek ezt a zarándoklatot mert felejthetetlen élménnyel leszel gazdagabb.
Üdv:Heim J.Esztergom-Szentkút
Esztergom-SzentkútEsztergom-SzentkútEsztergom-SzentkútEsztergom-SzentkútEsztergom-SzentkútEsztergom-SzentkútEsztergom-SzentkútEsztergom-SzentkútEsztergom-SzentkútMárianosztra feléMárianosztraMárianosztra falumúzeum.a hölgy Hangodi Juli oszt.AszódMárianosztraMárianosztraMárianosztraMárianosztraMárianosztraMárianosztraMárianosztra -Kálvária dombMárianosztra -Kálvária dombMárianosztraMárianosztra -háttérben a fehér épület az a börtönPatak feléPatak felé-Szt.Orbán hotelPatak feléKemenceKemenceKemenceKemenceKemenceKemencei vacsorasérülésemKemenceDrégelypalánk feléDrégely váraDrégely váraDrégely váraNagyoroszi feléNagyorosziNagyorosziNagyorosziNagyorosziPatakPatakPatakPatakPatakPatakPatak vacsoraCsesztve feléCsesztveSzécsénySzécsénySzécsényKisgécKisgécKisgécMagyargécMagyargécMagyargécMagyargécNógrádmegyerNógrádmegyerNógrádmegyerNógrádmegyer -a kólás barátSzentkútSzentkút