Dányi katonák a Nagy Háborúban I.

Osztrák-Magyar Monarchia

"A Magyar Hősök Emlékünnepe, szüleink és nagyszüleink küzdelmei, fáradozásai előtti tisztelgés is, aminek az ad igazán értelmet, ha lesznek olyan nemzedékek, amelyek méltó módon, békés körülmények között folytatják és teljesítik majd be az elődök örökségét "

A 2001. évi LXIII. törvény újra nemzeti emlékünneppé nyilvánította a Hősök Napját mégpedig minden év május hónap utolsó vasárnapján. A törvény elmondja, hogy a magyarság ezer esztendeje alatt, fegyverrel vagy fegyvertelenül harcoló összes férfi és nő aki a magyar haza védelmére kelt, tettével kiérdemli a tiszteletteljes megemlékezést ezen napon.

Az I. világháború idején Dányból  546 fő katona teljesített katonai szolgálatot. Megjárták a szerb, orosz, olasz, román frontokat. A szerbiai harcokban több dányi katona is részt vett, volt aki több alkalommal is.

Az összeállítás vázát az 1939-ben kiadott: A Magyar Gyalogság - A Magyar Gyalogos Katona Története című könyvből merítettük.
A nagy terjedelmű könyv számos szöveg közti fényképpel, térkép másolatokkal nyomon követi a Magyar gyalogság kialakulását a kezdetektől az I. Világháború végéig. A kötet harmadik harmadában több száz I. Világháborús katona, hős fényképe és rövid életrajza, háborús hőstetteik, melyek között több dányi katona is megtalálható.

Az 1867-es kiegyezés nyomán létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia. A Monarchia többnemzetiségű állam volt, nemzetiségei közül az osztrákokon és magyarokon kívül lengyelek, ukránok, csehek, szlovákok, szlovének, horvátok,szerbek, bosnyákok,  románok és  olaszok is voltak. A Monarchiában több mint tizenkét nyelvet beszéltek.
A történelmi Magyarország, mely az 1910-es népszámlálás statisztikai adatai alapján (népességszám Horvátország nélkül) 18 246 533 fő lakosú, ebből 54,5% magyar anyanyelvű, területe 282 ezer négyzetkilométer (Horvátország nélkül) a Monarchián belül jelentős súllyal rendelkezett.

A Nagy Háború előzményei:
Az OMM 1878-ban Bosznia-Hercegovinát  okkupálta (katonailag megszállta).
Ebben a katonai akcióban Dányból igazolhatóan részt vett: Kovács János és Sződi Péter is.
Az OMM 1908-ban bejelentette Bosznia- Hercegovina annexióját (területi beolvasztását).
Az annexió ellen Szerbia tiltakozott a leghevesebben, nem titkolt szerb törekvés volt ugyanis a balkáni szlávok egyesítése Szerbia vezetésével.

Az Osztrák-Magyar Monarchia hadereje:
Az OMM haderejének következőképpen alakult a tagozódása:
-Cs. és kir. Közös hadsereg és haditengerészet, mint az első vonalat alkotó haderő.
-M.Kir. Honvédség, valamint az osztrák Landwehr, mint a második vonalat alkotó haderő.
-M.Kir. Népfelkelés, valamint az osztrák Landstturm, mint a harmadik vonalat alkotó haderő.

A honvédség keretében három állománycsoport létezett:
-tényleges állomány - két év szolgálat,
-tartalék – tíz év szolgálat,
-póttartalék – tizenkét évi szolgálati kötelezettséggel, ebbe a csoportba kerültek mindazok, akik bármilyen okból rövidített kiképzést kaptak, vagy az újonclétszámon felül estek.

A M. Kir. Népfelkelés a törvény szerint a fegyveres erő kiegészítő részét képezte, feladata a KH és a honvédség támogatásából állt. A népfelkelőkhöz tartoztak azok a hadkötelesek, akik sem a KH, sem a honvédség kötelékébe nem tartoztak. A szolgálati idő a 19. életévtől a 42. életév betöltéséig tartott, másodvonalbeli szolgálatra voltak hivatottak.
A Monarchia hadilétszámát békeidőben 1,5 millió főben állapították meg (ebből magyar 450 ezer fő), háborús évek alatt 4-5 millió főt számlált a Közös Hadsereg.

A Közös Hadsereg az alábbiak szerint tagozódott:
-hadsereg,
-hadtest,
-hadosztály, (két dandár- négy ezred)
-dandár, (két ugyanazon fegyvernemhez tartozó ezredből állt) -ezred, (4 zászlóaljból állt) -zászlóalj, (négy gyalogszázad, géppuskásokkal)

folyt. köv.

Buborék