Itt vagyTartalom / Dány- mint templomos hely- legkorábbi térképi ábrázolása
Dány- mint templomos hely- legkorábbi térképi ábrázolása
Magyarország eddigi ismert legkorábbi térképe a legendás Lázár deák munkája. Valószínűleg a Mátyás király által alapított pozsonyi egyetemen tanult, és feltételezhetően Bakócz Tamás püspök majd esztergomi érsek titkára volt.
A térkép eredetije, mely bizonyosan 1526 előtt készült, eddig még nem került elő, vagy megsemmisült.
Egy 1528-ban készült fametszetének egyetlen nyomatát ismerjük, mely a Széchényi Könyvtár Apponyi-gyüjeményében van.
Értéke abból adódik, hogy egyedüli helyzetképét adja Mohács előtti országnak. A térkép 1270 település nevet tartalmaz, melyekből 356 esik a mai Magyarország területére.
Ez a térkép igen gazdag a települések ábrázolásában, és a lokalizációi elég pontosak.
Ugyanakkor megállapítható, hogy ez a térkép a korához képest sok régibb adatot is tartalmaz, azaz korábbi térképek felhasználásával készült.
A Lázár térkép Dányt, mint templomos helyet még nem jelöli. Dány térségében a Lázár deák térképén (Rákos)Keresztúr, Kerepes, Isaszeg, Kóka, Tápiószecső, Nagykáta, Tura, Kartal, Verseg, Iklad egykori helyneve templom ikonokkal együtt szerepel.
A térképen láthatjuk a települések templomait oldalnézetben. Keresztúron például kéttornyos, Kerepesen egytornyos templom áll. Kerepes, Isaszeg templomait kőfal veszi körül.
A Lázár térkép települései és azok névváltozatai az idők során, itt találhatók:
http://lazarus.elte.hu/~guszlev/lazar/
Dány, mint templomos hely legkorábban az 1675-ös Pongrácz-féle térképen szerepel. A Pongrácz György (püspök 1669-1676) készítette térkép 1675 évből a legfontosabb történeti forrása a váci egyházmegye török kori állapotáról.
A törökdúlás és az azt követő zavaros idők teljesen néptelenné tették a Duna-Tisza közének nagy részét.
Közvetlenül a török kiűzése után a magyar hatóságok összeírást rendeltek el annak érdekében, hogy felmérhessék a 150 évig tartó idegen elnyomás által okozott károkat, pusztításokat, valamint hogy számba vegyék a megmaradt értékeket. Erre az összeírásra 1690-ben került sor.
Pest megye egyes települései lakott helyek voltak a török alatt és után is. Az újra települt, telepített falvak lakói a világ négy tájai felől sereglettek ide, innen-onnan szállingózó magyarok, felvidéki tótok, stiriai és württembergi németek vegyest. Az összeolvasztó elemet a megmaradt magyarság képezte, amely az idők viharait kiállta.
Összeállította:
Buborék
- A hozzászóláshoz belépés szükséges