2014 Ybl Bicentenárium - kókai Ybl épület

Ybl Miklós

Ybl Miklós építész, a historizmus (eklektika) európai rangú képviselője, a 19. század második felének legnagyobb magyar építésze kétszáz éve, 1814. április 6-án született Székesfehérváron. Az idei esztendő Ybl-emlékév, amelynek során különböző programokkal állítanak emléket a világhírű építésznek.

Német eredetű családból származott, apja jómódú kereskedő volt. A bécsi Polytechnikumban tanult, majd a müncheni akadémián folytatta építészeti stúdiumait, közben Itáliában tett tanulmányutat.

1847 és 1851 között Fóton élt a Károlyi-család építészeként, ekkor tervezte a Károlyiak fóti és radványi kastélyát, valamint a kaplonyi és fóti templomot. Hamarosan a főúri világ legkedveltebb építésze lett. Első nagy alkotásai a keleti elemekkel tűzdelt romantikus stílus jegyében születtek: a fóti római katolikus templom, a pesti Nemzeti Lovarda, a Múzeum körúti Unger-ház, a Széchenyiek nagycenki temploma.

Munkássága érettebb szakaszában többnyire neoreneszánsz stílusú alkotásokat emelt, mint a Budai Takarékpénztár, a Ganz-mauzóleum, Geist-ház, Károlyi- és Festetics-paloták, Régi Képviselőházat, a Pálffy- és a Degenfeld-paloták.

Budapesti bérházak és paloták, vidéki kastélyok mellett megépítette a Rácz fürdő gőzfürdőjét és a Pesti Hazai Takarékpénztár intézetét, a margitszigeti Margitfürdőt.

1870-től sorra készültek legjelentősebb neoreneszánsz alkotásai: a Fővámház, a Várkert Bazár és a Várkert Kioszk, a Károlyi család számára megépítette a parádsasvári és parádfürdői kastélyt, valamint a parádfürdői Cifra Istállót.
Az ő munkája a Szent István-bazilika , Danubius-kút, és az ő tervei szerint építették át a Nemzeti Casinót, fő műve és egyben legszebb épülete, a budapesti Operaház.

Ybl elnöke volt a Magyar Mérnök és Építész Egyletnek, tagja a fővárosi törvényhatósági bizottságnak és főrendiháznak. Ybl Miklós Budapesten halt meg 76 éves korában, 1891. január 22-én.

Az ő nevét viseli a legrangosabb magyar építészeti kitüntetés, továbbá a Szent István Egyetem Építéstudományi Kara Budapesten.

Ybl Miklós munkájának tulajdonítják a kókai római katolikus plébániát is.
A templom mellett található római katolikus plébánia L-alakú földszintes sarokház műemlék épületét 1845 körül építették klasszicista stílusban.
Ybl 1845-ben megbízást kapott gr. Károlyi Istvántól, hogy építse át fóti kastélyát, valamint tervezze meg a templomot, majd hamarosan Károlyi uradalmi építésze lett.
Az Ybl Miklós tervezte kókai plébánia épülete, a község egykori birtokosának gr. Károlyi Istvánnak köszönhető. A Károlyi család anyagi támogatásával épült a kókai templom is, melyet a plébánia épülettel együtt 2013-ban újítottak fel.

Károlyiakhoz kötődik az alábbi anekdota is:
„ Széchenyi István - legnagyobb magyar- egy alkalommal Fóton gr. Károlyiéknál mulatott, mikor egyebek közt a házigazda lovait is megtekintették. Széchenyinek igen szembe tűnt a nyalka és ügyes kocsis, aki a paripákat gondozta.
-Hová való vagy fiam? - kérdezte a gróf.
-Kókára, méltóságos uram.
-Oda, ahol a lencsét kétszer ették meg? - kötődött nevetve Széchenyi.
A kocsis összevont szemöldökei alul villámló tekintettel mérte a grófot, de a gazdájának egy biztató pillantására azonnal kész volt a válasszal:
- Oda ám, egye meg méltóságod harmadszor.”

Kókai
plébánia

Kókai plébánia udvar

Kókai plébánia emléktáblája

összeállította:
Buborék

anekdota forrása:
dr. László József Vid
Csókavár - adalékok Kóka község történetéhez c. könyv

forrás és fotó:
Wikipédia