Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony

Kun Fruzsina: Gyetya-szentelő Boldog-asszony

A keresztény ünnepi kalendáriumban e hónap kiemelkedő napjai közé tartozik február 2., gyertyaszentelő Boldogasszony, másként Mária tisztulása. Ennek a tavasz kezdő napnak fontos szerepe van a zsidó és a keresztény mitológiában is, hiszen jelképesen a megújuló és újra kezdhető világ szimbólumait találjuk bennük.

A régi rómaiaknál tavasz kezdő nap volt. Nagy ünnepségeket rendeztek, a lupercaliát. A Plutótól, a sötétség istenétől elrabolt gabonaistennő, a Ceres keresésére indultak gyertyás-fáklyás körmenettel. A keresztény egyház azután gyertyaszentelési ünneppé szelídítette az ünnepet. A szentelt gyertya pedig az egészség-, a szerencsevarázsló eszközévé vált.

A magyar középkorban ezen a napon először a tüzet áldották meg, majd ennél a tűznél szentelték meg a gyertyát, amit aztán a későbbi századokban is gondosan őriztek a sublótban és a ládafiában, vagy a szentképek rámái mögé erősítve.

Mindenütt időjósló nap. A Muravidéken úgy vélik: „Gyertyaszentelőn ha esik a hó, fúj a szél , nem tart sokáig a tél.” vagy: „Gyertyaszentelő hidege, kora tavasz hírnöke.” „Fénylik gyertyaszentelő, hideg lesz az esztendő.” Ha farkasordító hideg volt, zimankós idő, akkor azt mondogatták, már nem tart soká, várjuk a jó időt.

Topolya és Bácska, Bánát más helységeiben a sokéves tapasztalat így öltött formát: „Ha gyertyaszentelő havaz, közel a tavasz.” „ Ha gyertyaszentelő fényes, a gazda kényes.” „Gyertyaszentelő melege sok hó és jég előjele.”
Ha süt a nap és a medve vagy a mormota meglátja árnyékát, még negyven napig hideg lesz. Ha hideg van, ráadásul havazik, akkor nemsokára tavasz lesz. A hosszú jégcsap jó kukorica termést ígér.

Cikk forrása: Hobbikert (Katt ide!)

Fotó forrása: Jelesnapok (Katt ide!)