Autót vezet? - Itt megtudhatja, mi változik májustól!

A közlekedési balesetek számának visszaszorítása és a környezet védelme érdekben 2008. májustól új bírságolási szabályok lépnek életbe Magyarországon.
A szigorítások legfőbb célja az üzembentartók, tulajdonosok felelősségérzetének növelése. Az Országos Rendőr-főkapitányság kedden közzétette az új közigazgatási bírságok rendszerét, vagyis miért, mennyit kell fizetni a szabálytalankodóknak. Méltányosság nincs, a bírságolási eljárásokat a rendőrség végzi.

A büntetések leginkább az üzembentartókat sújtják, kivétel akkor van, ha a kocsit más használja, és ezt megfelelő dokumentumokkal bizonyítják. Ha azonban a használótól a bírság nem hajtható be, akkor is a kocsi üzembentartója fizet. A közigazgatási bírságokat a 2008. május 1-je után elkövetett szabályszegések után róják ki.

Az Országos Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint a sebesség-túllépéseket három kategóriába sorolják. Különböző mértékű a büntetés azokon a helyeken, ahol 50 kilométer per óra vagy annál kisebb a megengedett sebesség, de másként büntetnek az 50 és 100 kilométeres sebességhatárok és a 100 kilométeres sebességhatár felett.

Mindhárom kategóriában 30 ezer forint a büntetése a legkisebb sebességtúllépésnek is. Ezen felül attól függően büntetnek majd, hogy az autós hány százalékkal lépte túl az adott helyen megengedett legmagasabb sebességet. A legmagasabb büntetés 300 ezer forint lesz.

Az első kategóriában - például lakott területen - a megengedett sebesség duplájával haladók fizetnek ennyit. A második kategóriában - például közúton - már akkor is háromszázezer a büntetés, ha a megengedett sebességet annak 70 százalékával lépik túl. A harmadik kategóriában 80 százalékos túllépésnél kezdődik a legnagyobb bírság. A gyakorlatban a százalékos arány alapján a büntetés azt jelenti, ha valaki például 70-es táblánál 126-al - 80 százalékkal többel - megy, akkor 300 ezret fizet, ha rajtakapják.

Szigorúan megbírságolják azt is, aki nem tartja be a vasúti átjárón való áthaladás szabályait. Ha például valaki nem áll meg a vasúti átjáró előtt, az 100 ezer forintjába kerül. Ha valaki szabálytalanul hajt fel az átjáróra - mondjuk tilos jelzéskor - akkor 300 ezer forintot kell fizetnie. A közlekedési lámpáknál szabálytalankodók 50 ezer forintot fizetnek, ha tiloson mennek át, 100 ezret. A megállni és várakozni tilos táblák figyelmen kívül hagyása 30 ezer forintba kerül.

Sokba kerül januártól az autópálya leállósávján való közlekedés is: a szabálytalankodók 150 ezres bírságra számíthatnak. A megállás - ha szabálytalanul történik - a leállósávon, vagy az úttesten, 300 ezer forintba kerül. A behajtani tilos tábla és a kötelező haladási irány megszegőire 50 ezer forintos bírság vár.

A természetvédelemmel kapcsolatos bírságok a védett területeken autózók, terepmotorozók visszatartásában lehetnek hatékonyak. Ha valaki engedély nélkül hajt be járművel védett területre, az 150 ezer forintba kerül, ha fokozottan védett területen autózik valaki, akkor 300 ezer a büntetés. Ha engedélyezett útvonalról a védett, vagy fokozottan védett területről letér valaki, az 100 ezer forintot fizet, ha rajtakapják.

Magyarországon a személyi sérüléses balesetek száma 1990-től 2000-ig 37 százalékkal csökkent. 2001 óta azonban folyamatosan növekszik a balesetek és az áldozatok száma is. A hazai célkitűzéseket tartalmazó "Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015" program 2010-re a halálos áldozatok számának 30 százalékos csökkenését irányozza elő, az Európai Unió által kitűzött 50 százalékos csökkenést pedig 2015-re célozza meg.

A közlekedésbiztonság helyzetének rosszabbodása vonta maga után a szigorításokat. A közigazgatási bírságokat május 1-től kell kiszabni, addig a hatóság írásos tájékoztatót küld a szabálytalankodóknak a májustól a tettükért várható bírságról. Természetesen a korábbi bírságolási rendszer szerint addig is megbüntetnek mindenkit, akit rajtakapnak.
/Stop/