Ne akarj...

Ne akarj többnek látszani, mint ami vagy.
Csak az üres kalászok ágaskodnak
- A duzzadón teltek meghajolnak.
S mégis… mindenki tudja, mit takargatnak.

Ne láss többet magadban, mint amit kaptál
A képzelt nagyság… nem más csak jégvirág.
Ennek egy lehelet már a halál
Elolvasztja gyökértelen szirmát.

Ne akarj többnek lenni, mint Isten gyermeke
Aki az Övé… az túl lát az Én bűvkörén
Viharok közt is érzi Mesterét,
És sohasem engedi el annak kezét.

Tedd azt amit rád bízott Isten, légy eszköz,
Aki mindenkinek… mindenkor szolgál.
S ha mégsem vesznek észre… ne bánkódjál,
Végezd a munkád, vigyázz…És imádkozzál.

Tamáska Gyula (Balogh Debóra füzetéből, Kolozsvár)