Mirha és tömjén

A háromkirályok adománya, kincs, ami gyógyít.

„És mikor meglátták a csillagot, igen nagy örömmel örvendezének. És bemenvén a házba, ott találák a gyermeket anyjával, Máriával, és leborulván, tisztességet tőnek néki, és kincseiket kitárván, ajándékokat adának néki: aranyat, tömjént és mirhát.“ (Máté evangéliuma 2. 10-11.)

Keresztre feszíttetése előtt Jézus ismét mirhát kapott, ezúttal borban. „És mirhás bort adnak vala néki inni, de ő nem fogadá el.” (Márk evangéliuma 15, 23)

A bor, ha mirhagyantával keverjük, fájdalomcsillapítóként fogyasztható. Kivégzések alkalmával mindig akadtak jószívű asszonyok, aki az elítéltnek mirhát adtak szenvedései enyhítésére.
„Majd halála után Jézust mirhával és aloéval kenték meg, és lenvászonnal fedték be.” (János evangéliuma 19, 30 – 40)

Tehát olyan növénnyel állunk itt szemben, amely elkísérte Jézust születésétől a haláláig. A mirha és a tömjén együttesen olyan párt alkot, amelyet „isteni illatosítónak“ nevezhetünk. Mindkét növény mézgája annyira kedvelt volt, hogy egyenértékűnek tartották az arannyal. A tömjént világos színe és könnyű súlya miatt a szellemmel és a mennyel hozták összefüggésbe, míg a mirhát, mivel sötétbarna és nehéz, a földdel. Mindkét növény sivár, száraz, köves talajon nő.

A kicsi, tüskés mirhafa az olajbogyóhoz hasonlatos gyümölcsöt terem. Mézgája keserű ízű a fa törzséből és ágaiból válik ki, mégpedig magától. Az ember erre némileg rásegít, ha bemetszi a fa törzsét. A mirha Arábiából, Szomáliából és Etiópiából származik.

A bizarr tömjénfák a hegyek lábánál nőnek. Csapolásuk úgy történik, hogy a fát több pontján bevagdossák, hogy kifolyjon a sárgáspiros, tejszerű nedv, ami a napsütés hatására megkeményedik, és le lehet kaparni a fáról. A négy hónapon át tartó csapolási időszak során egy-egy fa akár 10 kg gyantát is adhat. Az egyiptomiak számára a finom, balzsamos tömjénillat volt a legszentebb illat, általa kerültek kapcsolatba az istenek szférájával, és számos rítusnál használták. Halottaikat mirhával balzsamozták be, hogy megszépítsék azok utazását az örökkévalóságba, és hogy az evilági életet tudatosabban élvezhessék, mirhaillattal füstöltek a szerelem és az érzékiség szimbolizálására. A mirha a híres egyiptomi illatkeveréknek a kifinek is alkotórésze.

A mirha megnyugtatja az idegeket, oldja a légutak váladékozását is. Stressz esetén jót tesz a mirhával történő füstölés. A balzsamos, édes illat harmóniát teremtően hat a bensőnkre. Kenetként alkalmazva sebgyógyító szerként is használták, mivel fertőtlenítő, szöveterősítő és sebforrasztó hatású.

Napjainkban a mirhatinktúra a fogrémek alkotórészeként ismeretes: erősíti a fogínyt, megelőzi a fogínysorvadást, fertőtleníti a szájüreget. segít a szájüreg vagy az emésztőrendszer gombásodása (candidózis) esetében is, anélkül, hogy elpusztítaná a hasznos baktériumokat. A kémiai gombaölőkkel szemben nincsenek mellékhatásai. Tudományos kutatások azt tárták fel, hogy gátolja a rákos daganat kifejlődését a szervezetben. A tömjén csíraölő, fertőtlenítő, sebgyógyító és antireumatikus hatású.

A templomok tömjénnel való füstölése felbecsülhetetlen értékű volt a járványok idején.

Az arab országokban fogfájás ellen és lázcsillapítás érdekében füstölik még ma is. A tömjén csillapítja az ízületi fájdalmakat és kevesebb a mellékhatása, mint más készítményeknek. Gátolja az agytumor növekedését, csökkenti a feszültséget és oldja a görcsöket. A tömjénolaj bőrfiatalító. Svájcban a tömjénkészítményeket gyógyszernek ismerték el.
/erdely.ma/